A lengyel legfelsőbb bíróság - Európai Unió által kifogásolt - fegyelmi kamarájának megszüntetését előirányzó törvénytervezetet nyújt be a parlamentben Andrzej Duda lengyel elnök.
Az államfő csütörtöki rendkívüli sajtóértekezletén jelentette be törvényhozói kezdeményezését.
A törvénytervezet értelmében a megszüntetendő kamara tagjai saját választásuk szerint a legfelsőbb bíróság más kamarájában folytatnák munkájukat, illetve nyugállományba vonulhatnának.
Egyúttal a legfelsőbb bíróságnál létrehoznának egy új, szintén az igazságügyi dolgozók fegyelmi ügyeivel foglalkozó, de "teljesen új szerkezetű" kamarát. Ennek 11 bíráját sorsolással választanák ki a legfelsőbb bíróság tagjai közül. A kiválasztott bírák eddigi feladatkörük mellett a fegyelmi felelősség ügyeiben is döntenének.
Az elnök reményét fejezte ki, hogy a tervezet elfogadása véget vet a legfelsőbb bíróság körül zajló belpolitikai vitáknak.
Másik céljának azt nevezte, hogy a változtatások olyan eszközt adjanak a varsói kormány kezébe, amely elősegítené az Európai Bizottsággal (EB) a fegyelmi kamara ügyében is folytatott jogállamisági vita rendezését, valamint a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyását.
A brüsszeli bizottsággal folytatott vita rendezésének szükségességét Duda Lengyelország nehéz nemzetközi helyzetével is indokolta. Beismerte, hogy kezdeményezése belpolitikai bírálatokat válthat ki.
Államfői bejelentésre reagálva a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt szóvivője, Anita Czerwinska a PAP hírügynökségnek elmondta: a PiS "tisztelettel fogadja" Duda törvényhozói kezdeményezését,
az ügy azonban már a kormány napirendjén van, mégpedig az egyeztetések zárószakaszában.
Az általa említett, Dudáétól független projekt kapcsán Czerwinska aláhúzta: "a kormány tervezete a jogi rendszer stabilitását biztosítja".
A lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított fegyelmi kamara elsősorban az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozik. Az Európai Bíróság viszont tavaly júliusban úgy ítélte meg, hogy a testület nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit.
Az Európai Bizottság tavaly ősszel szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a kamara felfüggesztéséről.
Mateusz Morawiecki kormányfő viszont már tavaly nyáron kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében. Aláhúzta, hogy a testület nem teljesítette a hozzá fűzött elvárásokat, kevés bírói kihágást orvosolt, ezért változtatni kell működésén. Tavaly októberben a kormányfő megerősítette: Varsó a Brüsszel által kifogásolt fegyelmi kamara megszüntetésére készül. Hangsúlyozta egyúttal: Varsó nem fog "a halántékához nyomott pisztoly" hatására cselekedni.
Az Európai Bíróság által a fegyelmi kamara ügyében ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel alkotmánybíróság tavaly júniusban alkotmányelleneseknek minősítette. A döntés miatt az Európai Bizottság tavaly decemberben újabb kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen.
A fegyelmi kamara ügyére is hivatkozva a brüsszeli testület még nem hagyta jóvá az uniós helyreállítási alapból Lengyelországnak járó, 58 milliárd euró értékű forrásokat. Több vezető lengyel politikus szerint a kifizetés késleltetése sérti a jogállamiságot.