Helyi politikusok nem zárják ki, hogy szétszakadhat Bosznia-Hercegovina, ugyanis még tavaly év végén az ellenzéki pártok bojkottja mellett Milorad Dodik, a köztársaság szerb vezetőjének pártja megszavazta a leválást a bosznia-hercegovinai szövetségi állam intézményeiről.
A kialakult helyzetről Ördögh Tibor délszlávszakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa az InfoRádióban azt mondta, "az év kérdése", hogy megtörténik-e ez a szakadás, vagy csak egy retorikai fogáshoz folyamodott Milorad Dodik.
"Azt tudnunk kell, hogy ősszel választások lesznek majd szövetségi szinten, és már ennek részeként is felfoghatjuk a lépést,
amely egy hat hónapos folyamatot indít. Ebben a boszniai szerb entitás kormányának javaslatokat kell kidolgoznia arra vonatkozóan, hogy hogyan valósulna meg a kivonulás a szövetségi intézményekből" - fogalmazott a szakértő.
Bosznia-Hercegovinát három nagy közösség, "államalkotó nemzet" alkotja:
- szerbek
- horvátok
- bosnyákok.
Ők háborúztak egymással az első délszláv válság alkalmával, "de természetesen mások is", mondta Ördögh Tibor.
Ha szakadna az ország, kérdés viszont, "belülről" tud-e szakadni, vagy a nemzetközi közösségnek is lehet-e szava hozzá.
"Belülről bármit lehet, Koszovó esetében is láttuk ezt. De a nemzetközi közösség jóváhagyása is kell hozzá. Arra viszont azért felhívnám a figyelmet, hogy van egy olyan terület, Brcko körzete (város Bosznia és Szerbia határán - a szerk.), amely egy nemzetközi felügyelet alatt álló terület, az entitás két részét elválasztja egymástól.
Tehát a Boszniai Szerb Köztársaság sem egységes ebből a szempontból.
A nagy kérdés így az, hogy ha ők egy függetlenséget kinyilvánítanak, akkor fegyverrel elindulnának-e Brcko ellen,
hogy megszerezzék, és ezáltal a területet egyesíteni tudnák. Valójában így érné meg a Boszniai Szerb Köztársaságnak önállóvá válni. De a nemzetközi közösség katonailag még mindig jelen van ott azon túl, hogy politikailag is."
A boszniai szerbeknek - a szakértő szerint - gazdaságilag sem érné meg a szakadás, jelenleg nagyon rossz a helyzet helyben és országosan is, a válással pedig elapadnának az EU-s és nagyhatalmi segélyek, és egyedül Oroszországra kellene támaszkodni, míg a "maradó rész" kapná tovább a támogatásokat.
"Úgy látszik, ebben a mérkőzésben a jó-rossz szereposztásban a szerbek kapták a rosszat" - jegyezte meg Ördögh Tibor.
Távlati probléma továbbá, hogy a terület, illetve az ország uniós integrációjának feltétele, hogy az ország válaszoljon a belső instabilitását és feszültségeit érintő kérdésekre.
"Az, amit most Milorad Dodik művel, ellentétes a stabilitási elvárással,
amit a külügyminiszterek megfogalmaztak Boszniával szemben. A csatlakozási álom tehát pont saját maguk miatt is kerül most messzebb a gyakorlatban."