Fordítás, tolmácsolás, szálláskeresés, utazások és találkozók szervezése a lehetséges forrásokkal: a fixerek nyújtotta segítség sokrétű és nélkülözhetetlen is egyben a külföldi újságírók számára. Johana Kotisova a Phys.orgban idézett friss kutatása szerint ugyanakkor sokszor alulbecsülik azt, amit ezek a helyi segítők és szabadúszó újságírók a nemzetközi sajtóért megtesznek.
"Az emberek nagy csodálattal tekintenek a haditudósítókra, de sokkal kevesebb figyelmet fordítanak az őket segítő helyiekre, pedig ők egyre fontosabb szerepet játszanak az újságírásban" – vélekedik Kotisova.
A büdzsék csökkenésével mind kevesebb csatorna, lap és weboldal fizet állandó tudósítót, ezzel párhuzamosan pedig a biztonság is csökken a legtöbb konfliktussal küzdő országban. Mindezek miatt a helyi újságírók és a fixerek segítsége egyre nagyobb jelentőségű a tudósítói munkában.
"A nagy médiavállalatok kiszervezik a munkát helyi újságíróknak, akiket alulfizetnek. A járvány idején sok újságírónak nem volt lehetősége utazni, ezért a helyi, szabadúszó kollégák információira kellett támaszkodni. Mindezek miatt sok fixer elkezdett tudósítani, de facto újságíróvá vált a kialakult helyzetben" – írja Kotisova tanulmányában. Véleménye szerint a pandémia csak súlyosbította azt a problémát, miszerint a nagy nemzetközi lapok potom pénzért dolgoztatnak helyieket, akiket megvédeni sem képesek.
Veszélyben lehetnek
Már a járvány előtt is sok helyi újságíró és fixer szembesült fenyegetésekkel a munkája miatt, és az is előfordult, hogy a nyugati újságíróknak nyújtott segítség miatt végeztek is velük.
Sokszor ugyanis őket hibáztatták a helyiek a nyugati újságírók érzéketlen vagy a helyi elvárásoknak nem megfelelő viselkedésért.
"Külföldi kollégáikkal ellentétben a helyi médiamunkások nem tudnak elmenekülni, repülővel hazamenni, mert otthon vannak. Nem mehetnek sehová. Ennek megrázó példája a jelenlegi afganisztáni helyzet, ahol a holland újságírókkal együttműködő tolmácsok és fixerek otthon ragadtak, és az életüket féltik" – fogalmaz Kotisova. Az érzelmi és mentális nyomás óriási, és gazdasági értelemben is érzékeny a helyzetük, hiszen nem alkalmazottai annak a lapnak, amely az általuk nyújtott információkat felhasználja.
Egy trend gyorsult fel
Kotisova szerint a járvány felgyorsította azt a folyamatot, amelyben a lapok egyre jobban rászorulnak a helyi segítőkre, ezzel párhuzamosan azonban jobban meg is kellene becsülniük őket anyagi és egyéb értelemben is.
Kotisova az Izraelben, Palesztinában és Ukrajnában a külföldi médiának dolgozó riporterek, producerek, fixerek és helyi újságírók közötti együttműködést, érzelmeket és hatalmi viszonyokat vizsgálja. A kutatás a fixerekkel, helyi producerekkel, szabadúszó újságírókkal és külföldi riporterekkel készített mélyinterjúkon alapul. Célja, hogy bővítse az ismereteket, és felhívja a figyelmet a médiamunkások bizonytalanságára, érzelmi munkájára, valamint hozzájáruljon az etikusabb globális újságíráshoz.