Elkezdődött Berlinben a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) koalíciós tárgyalása. A semleges, és a járványügyi óvintézkedések követelményeinek megfelelően tágas helyen, a berlini nemzetközi vásár (Messe Berlin) épületeiben kezdett koalíciós tárgyaláson nagyjából háromszáz politikus vesz részt.
A tervezett közös kormányzás súlyponti elemeihez igazítva
22 munkacsoportot alakítanak.
A külügyek területét például két munkacsoportra osztották, az egyikben diplomáciai, védelempolitikai és emberi jogi kérdésekkel foglalkoznak, a másikban pedig a menekültügy, a migráció és az integráció kérdéseivel.
A témák felosztása egyben jelzi, hogy hol van leginkább szükség az eltérő politikai irányzatokat képviselő partnerek elképzeléseinek összehangolására. Az egyik ilyen kérdés éppen a menekültek és a munkavállalás céljával érkező külföldiek ügye. Főleg a nagyvonalú szabályozás mellett kiálló Zöldek és a bevándorlás korlátozására leginkább törekvő FDP programját kell összecsiszolni.
Ugyancsak sok vita várható az adórendszer és az államháztartás kérdéseiben, és az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem ügyében. Csaknem minden vitapontra jellemző, hogy a Zöldek és az FDP nézetei állnak a legtávolabb egymástól, az SPD pedig rugalmas, mindkét fél felé nyitott.
Az első napokban a munkacsoportokat és a munkaterveket állítják össze. A tárgyalások fő szakasza október 27-én kezdődik, és várhatóan november 10-ig tart. Utána a pártonként hat vezető politikusból összeállított fő tárgyalócsoport tekinti át a 22 területen elért eredményeket, és a még nyitott kérdéseket.
A koalíciós szerződést legkésőbb november végére öntik végső formába.
Utolsó lépésként a december 6-val kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválasztják kancellárnak Olaf Scholz eddigi pénzügyminisztert, a szociáldemokraták jelöltjét - aki a 2005 óta kancellár Angela Merkelt váltja a tisztségben -, és megalakítják Németország új szövetségi kormányát.
A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik helyen, a liberálisok 11,5 százalékkal a negyedik helyen végeztek.
A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. A hétfőn ismertetett menetrend szerint ezúttal jóval gyorsabb lehet a folyamat. Olaf Scholz kormánya lehet az első német szövetségi kormány a második világháború óta, amelyet három partner alkot.