„Ez egy hatalmas történelmi per, ez a franciák számára egyfajta identitáskérdés” – mondta Szűcs Anita. A Le Monde-ot idézte, miszerint Franciaország válasza a terrortámadásokra az ez a per lesz.
„A Nyugat válasza a terrorra a szabályozott viszonyok rendszere lehet – mutatott rá a docens. – Az Iszlám Állam radikális szélsőségesei mindenféle ideológiai, eszmei célokból válogatás nélkül mészároltak le, gyilkoltak le embereket, és az erre adott válasz nem a visszacsapás válasza, hanem az, hogy bizonyított eljárás alapján, a tetteik miatt ítélem el ezeket az embereket.”
12 vádlott a 20-ból életfogytiglani börtönbüntetéssel néz szembe, ha bizonyítottnak találja a bíróság a vádakat – mondta a szakértő.
Egyedül Callas Abdeslamot vádolják gyilkossággal, a többieket segítséggel.
„Igazából ami izgatja a tények szintjén a francia közvéleményt – természetesen az igazságszolgáltatáson kívül –, az az, hogy
Abdeslam miért nem lett öngyilkos.
Az összes merénylő, akivel elkövette ezt a tettet, öngyilkos lett – neki valóban elromlott a robbanószerkezete vevője, vagy ott mi történt? Meggondolta magát?”
A docens elmondta, megvan a forgatókönyv, 9 hónap hosszú a per, 145 meghallgatási vagy tárgyalási napot tűztek ki, jövő május végére várható az ítélet.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb, a nyilvános megszólalást vállaló tanú, az áldozatok hozzátartozói többnyire arról beszélnek, hogy számukra arról szól a tárgyalás, hogy a radikalizáció ellenében hogyan lehet megmutatni azt, hogy ez nem hőstett semmilyen civilizációban, ez egy egyszerű mészárlás, ami a muszlim közösségnek sem tesz jót.
„Bármilyen gyűlölködésnek a vége ez a fajta erőszak – mondta Szűcs Anita. – Itt tulajdonképpen
az ellenség nem kifejezetten Abdeslam, akin látszik, hogy egy agymosott ember, hanem maga a jelenség,
maga az a radikális agymosás, ami most is a francia társadalomban – bár nem olyan szervezett módon, mint amikor az Iszlám Állam Szíriába és Irakba fénykorát élte, de – jelen van. És ez az, ami ellen fel kell lépni” - mondta Szűcs Anita.