Nyitókép: Unsplash.com

Gyévai Zoltán: a jogállamisági jelentések alapján nem lehet összehasonlítani az országokat

Infostart / InfoRádió - Németh Zoltán
2021. július 21. 17:06
Az Európai Bizottság a jogállamiság romlását látja Magyarországon azon a négy kulcsfontosságú területen, amelyet 10 hónap után idén második alkalommal vett górcső alá a testület által készített éves jelentés. Az EU-Monitor főszerkesztője az InfoRádiónak idézte a dokumentumot, amely úgy fogalmaz: „a kliensrendszer, a kivételezés, a sógor-koma viszony kockázatait az államigazgatás felső szintjein, valamint az üzleti vállalkozások és a politikai szereplők összefonódásából eredő kockázatokat továbbra sem orvosolták”.

A mostani vizsgálat egy újabb elem abban a hosszú láncolatban, amit az Európai Unió az elmúlt években kifejlesztett a jogállamiság helyzetének a javítására – fogalmazott az InfoRádiónak Gyévai Zoltán. Ennek keretében az igazságszolgáltatás hatékonysága és függetlensége, a korrupcióellenes intézkedések minősége és eredményessége, a médiapluralizmus, valamint a fékek és ellensúlyok rendszere alapján világították át mind a 27 tagország teljesítményét.

A brüsszeli ügyekben jártas szakértő hangsúlyozta:

az egyes jelentések nem összehasonlíthatóak egymással,

mindet a helyén kell kezelni – vagyis nem olyan, mint a korábbi uniós, héttel korábbi igazságügyi eredménytábla, ami esetében bizonyos rangsorolás is kiolvasható az országok között.

Miután pedig egy állásfoglalásról van szó, nincs is közvetlen jogkövetkezménye.

A jelentéseket az Európai Bizottság saját hatáskörben készíti el, azonban forrásként különböző nemzetközi szervezetekre támaszkodik, köztük például az Európai Tanácsra, a Velencei Bizottságra, de akár az Európai Unió Bíróságának ítéleteire, dokumentumaira. Az EU-Monitor főszerkesztője azt is jelezte, a jelentés elkészítését minden évben egy széles körű konzultáció előzi meg, ami idén februártól március végéig tartott. Az Európai Bizottság ennek során a hivatalos kormányzati szervektől kezdve a sajtó képviselőin át egészen a civilszervezetekig, több száz diskurzust folytat le, majd ezek alapján állít össze egy képet.

A viszonyítási pontot az első jelentés képezi, az évről évre megismétlődő jelentések pedig mindig az előző év megállapításainak az orvoslásához kapcsolódnak. Vagyis

a viszonyítási pont nem az, hogy mi történik a többi országban, hanem amit a megelőző évben az Európai Bizottság megállapított az adott országra,

és ennek alapján dől el, hogy történt-e pozitív vagy negatív változás tagállami és uniós szinten – magyarázta Gyévai Zoltán.

Az EU-Monitoring főszerkesztője végezetül kiemelte: az említett négy pillérrel összefüggésben a magyar jelentés nem kizárólag, de többségében negatívumokról szól, ami a tavalyi jelentésre is jellemző volt. De a pozitív elemeket is kiemeli, például Magyarország esetében, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága és minősége meglehetősen jó pontszámot kapott a két héttel ezelőtti igazságügyi eredménytáblán, ezt a mostani jelentés is visszatükrözi. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően maradtak az Európai Bizottság korábbi fenntartásai, sőt, újakkal is kiegészültek.

A jelentés részleteiről az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában hallhatnak szerda este 7 óra után.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Bírálatokkal terhes az Európai Bizottság jogállamisági jelentése Magyarországról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást