A Tokiói Orvosok Szövetsége a múlt héten hatezer tagjának nevében aláírt levélben az olimpia lemondását kérte a japán miniszterelnöktől. Korábban lakossági petíció is indult, amit már 375 ezren írtak alá. A Rakuten nevű, vezető japán e-kereskedelmi cég vezérigazgatója öngyilkos küldetésnek nevezte az olimpia megrendezését pandémia közepette: ez az eddigi legerőteljesebb, az üzleti szféra irányából érkezett ellenvetés annak megtartásával szemben. A NOB ugyanakkor továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy július 23-án megkezdődnek a játékok, írja a CNN.
A szervezők készítettek egy szabálykönyvet arra vonatkozóan, hogy milyen óvintézkedésekkel lehet majd biztonságossá tenni az eseményt, amelyre sportolók ezrei érkeznek a világ minden tájáról. Ennek harmadik, végleges változata júniusban születik meg. A hivatalos álláspont egyébként az, hogy az olimpia további halasztása elképzelhetetlen, hiszen 2022-ben téli játékokat fognak Pekingben tartani. Ha bármilyen körülmények ellehetetlenítik azt, hogy idén nyáron rendezzék meg az eredetileg 2020-ra tervezett sporteseményt, akkor azt nem halasztani, hanem végleg törölni fogják.
Van jogi kibúvó
A szerződésben, amelyet a NOB Tokióval kötött a játékok szervezéséről, szerepel egy olyan kitétel, mely szerint ha bármilyen okból súlyosan veszélyeztethetik a játékok az azon részt vevő sportolók biztonságát, akkor a megállapodás semmissé válhat. Jack Anderson jogi szakértő szerint ha az olimpiát törlik, annak ugyanakkor nem jogi alapja lesz, hanem politikai, amely a szervezőkre koncentrálódó, egyre erősebb nyomásból fakadhat.
"A sportolók biztonsága, amely a NOB elsődleges szempontja, illetve a japán lakosság biztonsága, ami pedig a szervezőbizottság és a japán politikai vezetés elsődleges szempontja, lehet a kulcs"
- mondta a jogászprofesszor a CNN Sportnak."Ez nem egy átlagos, egyszeri esemény, hanem egy hatalmas, sok különböző stadionban zajló sportrendezvény" - tette hozzá.
A biztosítás sem fedez mindent
Amennyiben a rendező város felmondja a szerződést, a kockázatok és veszteségek nagyrészt a szervezőbizottságra hárulnának, amely köteles biztosítást kötni a játékokra, de a helyzet igen bonyolult, hiszen nem csak egy egyszerű rendezvény elmaradását jelenti az olimpia törlése.
"Vannak szponzori szerződések, vannak műsorszolgáltatási szerződések, vannak vendéglátási szerződések. Óriási biztosítási következményei lennének, ha törölnék a játékokat" - mondja.
A Reuters januári adatai szerint a biztosítók
2-3 milliárd dolláros veszteséggel néznek szembe,
ha az olimpia elmarad, ami az eddigi legnagyobb kárigényt jelenti a globális rendezvénytörlési piacon. A szervezők számára a játékok lemondásának pénzügyi hatása még a biztosítási kifizetések ellenére is jelentős lehet, mivel a NOB teljes finanszírozásának közel 75 százaléka a közvetítési jogokból származik. A gazdasági, illetve a hírnéven esett károkat nem tudná fedezni az a gigászi összeg sem, ami a biztosítóktól befolyhat.
A sportolók is sokat veszítenek
Hatalmas lenne a sportolók vesztesége is: becslések szerint az indulók 70 százalékának egyetlen esélye van ilyen megmérettetésen indulni: a játékok törlése révén ők
hiába töltötték fiatal éveik felét a felkészüléssel, mégsem kaphatnak lehetőséget.
Gond ugyanakkor a sportolók kapcsán az, hogy az egyes országok eléggé más ütemben haladnak az oltásokkal.
Thomas Bach NOB-elnök ugyanakkor biztos benne, hogy a tokiói olimpián szereplő sportolóknak jóval több mint nyolcvan százaléka be lesz oltva a koronavírus ellen.
Miközben a közvélemény egyre nagyobb nyomást gyakorol a játékok lemondására, Szuga Josihide japán miniszterelnök a múlt héten azt mondta, hogy soha nem tekintette prioritásnak az olimpiát. "Az én prioritásom a japán lakosság életének és egészségének védelme. Legelőször meg kell akadályoznunk a vírus terjedését" - mondta.
Az olimpiát korábban három alkalommal törölték: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben, mindannyiszor világháborúk miatt.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!