Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Szakértő: a NATO-n belül is törést okoz a pandémia

Infostart / InfoRádió - Kalapos Mihály
2021. március 27. 15:22
A következő években a NATO-nak a stratégiai szolidaritás erősítésével újra kell definiálnia a közös nevezőket a fenyegetettség és a védelmi célok tekintetében – mondta az Inforádiónak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

A következő évek legfontosabb feladata a NATO számára politikai lesz, a szövetségnek belülről kell megújulnia – fogalmazott Csiki Varga Tamás. Az elmúlt években nemcsak Donald Trump volt amerikai elnök megosztó politikája, hanem a szövetségesek közötti ellentétek is ezt erősítették meg. Elég csak arra gondolni, hogy Emmanuel Macron francia elnök agyhalottnak nevete a NATO-t, amivel arra célzott, hogy a felek elbeszélnek egymás mellett, és az a fajta stratégiai konzultáció, a tervek és álláspontok egyeztetése, ami szükséges harminc tagállam közös cselekvésének az összetartásához, nem működik megfelelően.

Az Egyesült Államok új elnöke, Joe Biden támogatja azt, hogy újra kell definiálni a stratégiákat – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa, aki arról is beszélt, hogy a NATO harminc tagállamát miként érintette a koronavírus-járvány. Az adatok azt mutatják, ami talán megdöbbentő lehet, ezekben regisztrálták a megbetegedéseknek az 57 százalékát, ami globálisan nagyjából 69 millió embert jelent az elmúlt egy évben, és a haláleseteknek a 48 százalékát, vagyis 1,3 millió esetet. Bár vélhetően torzított adatról lehet szó, hiszen az átláthatóság és a nyilvántartás pontatlanabb a világ más országaiban, ezzel együtt a pandémia komoly erőpróbát jelent a NATO országaira.

Annál is inkább, mert a tagállamok védelmi kiadásai 2015 óta növekvő pályán vannak, kicsit javítva a tehermegosztáson az Egyesült Államokkal, és nagyságrendileg 50 milliárd euró plusz forrást biztosítva Európában katonai célokra. A koronavírus-járvány miatt azonban előfordulhat, hogy ez a növekvő trend nem lesz fenntartható – tette hozzá Csiki Varga Tamás, aki szerint stratégiai távlatokban, a következő 5-10 évben a nagyhatalmi versengések kiéleződése várható, főként a Oroszországgal, illetve más regionális szereplőkkel szemben Európa szomszédságában. A NATO-nak pedig nagyon oda kell figyelnie, a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny, a legfejlettebb infokommunikációs és az egyes védelmi technológiák körében. Elsősorban azért, hogy fejlesztési versenyhátrányba ne kerüljön – mondta Csiki Varga Tamás.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Szakértő: a NATO-n belül is egyfajta törést okozhat a pandémia
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást