Kajári Ferenc a kinevezést illetően a Magyar Nemzetnek adott interjúban kiemelte: Magyarországnak kulcsfontosságú, hogy a szomszédságában béke és stabilitás legyen. A parancsnoki pozíció elnyerése mutatja, hogy a NATO elismeri hazánk tevékenységét, nemcsak Koszovóban, de más műveletekben is. A döntés egyúttal Magyarország balkáni politikájának sikere.
Mint mondta, a döntés nem a semmiből jött, hiszen a Magyar Honvédség tudatosan folyamatosan növelte a szerepvállalását, amiben már az is nagy ugrást jelentett, hogy 2017 óta a magyar katonák adják a művelet harcászati tartalék zászlóalját. Ők azok, akik szélsőséges helyzetben bevethetők a rend helyreállítására.
A feladat várhatóan elsősorban diplomáciai jellegű lesz, mintsem katonai: a KFOR parancsnokának kell kapcsolatot tartani a kulcsvezetőkkel, legyen szó a biztonsági erőkről, a politikusokról, vagy a térségben dolgozó diplomatákról. „Elsődleges feladatuk mandátumuk szerint a hozzájárulás a békés és biztonságos környezet megteremtéséhez, hogy biztosítsák a mozgásszabadságot, illetve a vallási kegyhelyek őrzés-védelmét” – fogalmazott.
A kinevezés magyar létszámerősítéssel is jár Koszóvóban, amely során körülbelül hatszáz főre bővül a magyar állomány. De a pozícióval jár az úgynevezett parancsnokhoz kötött beosztások feltöltése is. A misszió vezénylő zászlósa, a tábori főlelkész, és számos másik részlegvezető is magyar lesz. „Ami pedig talán a legfontosabb, egy úgynevezett Role–1-es egészségügyi részleget is ki kell telepítenünk” – tette hozzá.
Kajári Ferenc – mások mellett – arra is kitért: manapság Koszóvó már nem tekinthető „puskaporos hordónak”. Jó néhány éve nem volt olyan biztonsági kihívás, amit ne tudtak volna kezelni a helyi rendfenntartó erők. Szerencsére erőszakos cselekményre sem került sor nagyon régóta. A helyzet tehát stabil, de törékeny. Tehát a belső feszültség még szükségessé teszi a jelenlétet.