Nem nyugszanak a kedélyek a pénteki brüsszeli javaslat miatt, amely az oltóanyagok európai gyártásánál tervbe vett EU-exporttilalmat a – formailag az unió belső piacához tartozó – Észak-Írországra is ki akarta terjeszteni, és amit aztán néhány órával az ügy kipattanása után (nem kis részt a brit és az ír kormányfőnek Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel folytatott telefonbeszélgetése nyomán) sürgősen levettek a napirendről.
A The Guardian szerint Simon Coveney ír külügyminiszter még hétfőn is arról beszélt, hogy továbbra is szeretné tudni, miként merülhetett fel egyáltalán az északír reláció tilalmának az ötlete. Amihez a brit lap még azt tette hozzá, hogy az eset kapcsán az igazi kérdés az:
vajon mennyit tudott minderről maga Von der Leyen?
(Megjegyezve azt is, hogy sokak szerint az sem vet túl jó fényt rá, ha nem tudta…)
Annyi biztos, hogy az alig néhány óráig létező tilalmi szándék hatalmas felzúdulást váltott ki Dublinban, Belfastban és Londonban egyaránt – az északír első miniszter, Arlen Foster egyenesen „hihetetlenül ellenséges intézkedésként” jellemezte –, de még a bizottság ír nemzetiségű tagja, az amúgy pénzügyi szolgáltatásokért felelős Mairead McGuinness is úgy nyilatkozott, hogy az ötlet „nagyon súlyos hiba volt”.
A nemzetközi sajtóban mindezekhez képest keltett feltűnést, hogy hétfőn bizottsági részről Eric Mamer, a szóvivői szolgálat vezetője az újságírók kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott, hogy az exporttilalmi dosszié előkészítése a Valdis Dombrovskis alelnök vezette kereskedelmi főigazgatóság hatáskörébe tartozott, úgyhogy az intézkedés felelőssége is a lett biztos-alelnöké.
Tulajdonképpen ezt követően indult be az ilyen esetekben megszokott médiatalálgatás, vajon azt jelenti-e mindez, hogy – a brüsszeli Politico szavai szerint –
Dombrovskist készülnek az ügy miatt „a farkasok elé vetni”? (Brit szóhasználatban: „A busz alá lökni”…)
A Politico meg is kereste a bizottsági főszóvivőt, aki azzal magyarázta szavait, hogy ő csupán tárgyszerűen azt kívánta jelezni, a bizottság melyik szegmense kezelte a dossziét. Ezzel azonban nem oszlatta el a lett kereskedelmi EU-biztos esetleges felelősségre vonásának lehetőségét – mutattak rá megfigyelők.
Már inkább Dombrovskis helyzetének könnyítését szolgálta Eric Mamer azon további megjegyzése, hogy az egész északír exporttilalom lehetősége a kiszivárgás idején szerinte nem volt több, mint a szolgálat különböző részei közötti folyamatos üzenetváltás egyik szakasza, amelyben minden lehetséges vonatkozást számításba vettek, de amihez képest a végső intézkedés elhatározásáig még „sokat alakult a vita”.
Ettől függetlenül, lapvélemények úgy vélik, hogy amennyiben a magasabb politikai szint – és vele a sajtó témát életben tartó – nyomása továbbra sem szűnik, akkor nem kizárható, hogy
szükségessé válhat személyi felelős megnevezése is az ügyben.
Azt láthatóan kerülni igyekeznek, hogy mindennek ódiuma magát a testületi elnököt sújtsa, akkor viszont a következő lehetséges és „logikus” jelölt a lett biztosként amúgy sem fajsúlyosnak számító kereskedelempolitikai testületi alelnök lehet.
A kép teljességéhez tartozik, hogy az ügy jelen szakaszában láthatóan mindenki továbbra is a mielőbbi lezárásra törekszik. A fentebb idézett McGuinness ír bizottsági tag is azt hangsúlyozta, hogy bár a dolog hiba volt, „hamar korrigálták”. (Mellesleg sajtójelentések McGuinness szavai kapcsán ironikusan megjegyzik, hogy mindez aligha történhetett volna meg, ha a mostani ír biztos elődjének, Philip Hogennek nem kellett volna a járványintézkedések megsértése miatt lemondania bizottsági tagságáról. Eredetileg ugyanis – ír biztosként – ő volt a kereskedelmi tárca felelőse.)
Maga Von der Leyen arra emlékeztetett, hogy „amikor sürgősségi döntéseket kell hozni – és a járvány kapcsán a bizottság már legalább 900 ilyenről döntött –, akkor mindig fennáll a kockázat, hogy valamit elnéznek. "Mindenesetre örülök, hogy hamar sikerült megoldást találnunk” – idézte szavait a The Guardian.
Amihez a Eric Mamer bizottsági főszóvivő annyit tett hozzá: „Csak a pápa tévedhetetlen.”