A tervbe vett jogalkotást maga a lengyel igazságügyi minisztérium jelentette be hivatalos közleményében. Zbigniev Ziobro igazságügyi miniszter ennek kapcsán arra hivatkozott, hogy a közösségi online felületek használói – köztük sokszor „különböző lengyel mozgalmak képviselői – szerinte gyakran „ideológiai cenzúra áldozatai”.
A minisztérium e jelenségre válaszul kezdte meg a mindezt meggátoló új törvény előkészítését, amivel „a
lengyel hatóság az online szólásszabadság védelmét” igyekszik szavatolni, szemben a platformot üzemeltető szolgáltatók beavatkozásaival
– tette hozzá mindehhez Sebastian Kaleta igazságügyi államtitkár.
Ismeretes, hogy a napokban a Facebook és a Twitter, a Kongresszus épületének megtámadására buzdítást olvasva ki Donald Trump üzeneteiből, magának az Egyesült Államok elnökének a hozzáférését tiltotta le e felületekről, világszerte élénk visszhangot váltva ki ezzel.
A brüsszeli Euractiv által szemlézett törvénytervezet szerint lengyelországi online felületek üzemeltetői ezután nem törölhetnek majd tartalmat, illetve nem függeszthetnek fel felhasználókat, hacsak ezek működése és üzenetük tartalma nem ellentétes a lengyel törvényekkel. Amennyiben ilyen alapon valakinek a megjelenését letiltják a platformról, ez utóbbi fellebbezéssel élhet a szolgáltatónál, akinek 48 órán belül bizonyítania kell intézkedése jogszerűségét.
A törvénytervezet nem áll meg itt, hanem azt is kilátásba helyezi, hogy ha a szolgáltató indoklása nem megalapozott, vagy pláne nem reagál a kérdésre, akkor
perelhetővé válik.
A lengyel igazságügyi minisztérium a leendő jogszabályt összevetette más EU-országok hatóságainak eljárásaival, és úgy találták, hogy például Németországban és Franciaországban jelenleg éppen, hogy a gyors tartalomtörlés a jellemző, azaz – a minisztérium indoklása szerint - elmondható, hogy
ezekben az országokban szólásszabadság korlátozása a tendencia.
Megfigyelők megjegyzik, hogy Zbigniev Zioro igazságügyi miniszter egy hónapja az egyik legerőteljesebb szószólója volt annak, hogy a lengyel kormány tartson ki Brüsszelben a leendő hétéves közös keretköltségvetés és a kilátásba helyezett helyreállítás alap vétója mellett mindaddig, amíg az elfogadásra javasolt új jogállamisági EU-törvénytervezet – a közösségi pénzek jogállamisági feltételekhez kötése – le nem kerül a napirendről. Amikor Mateusz Morawiecki miniszterelnök mégis a vétó feloldása mellett döntött, Zioro nyíltan a lengyel érdekek feladását vetette a kormányfő szemére.