A földrengésnek és a vulkáni működésnek nincsen köze egymáshoz – szögezte le elsőként Harangi Szabolcs vulkanológus az InfoRádiónak nyilatkozva. Előbbi tektonikai, vagyis szerkezeti okokra, kőzettestek elmozdulására vezethető vissza Szicíliától délre, miközben az Etna alapjáratban hónapok óta működik, kisebb robbanásos kitöréseket produkálva a kráterekben.
A vulkán működése december 14-én vált komolyabbá egy nagyobb robbanásos kitöréssel a délkeleti kráterben, amit az elmúlt napokba újabb két egymást követő – 24 óra alatt lezajló – úgynevezett paroxizmális, vagyis a szokottnál jóval erőteljesebb kitörés követett. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy egy friss magma érte el a felszínt és zúdult ki, valahogy úgy, mint a pezsgős palackból az ital – magyarázta a szakember.
Ilyesmire 2011 és 2013 között volt példa, akkor több mint félszáz hasonló méretű jelenség zajlott le, ami azt vetíti előre, hogy ismét egy intenzívebb fázis köszönthet be az Etna életében.
A vulkáni tevékenység közvetlen veszélyt nem jelent a helyi lakosságra, legfeljebb annyiban, hogy az első nagy robbanásos kitörés egy több kilométer magas hamufelhőt eredményezett, amely következtében hamu hullik a környező településekre. Harangi Szabolcs ugyanakkor azt is megjegyezte, a vulkanológusok most arra számítanak, hogy
a tűzhányó oldala is felhasadhat,
erre már számos példa volt az elmúlt évtizedekben, ami viszont már nagyobb veszélyeket hordozhat magában a lávafolyások miatt.
Mindeközben a világ más részein is tapasztalhatók hasonló folyamatok.
December 20-án este Hawaii nagyszigetén kezdődött el egy vulkáni működés, ami azért hozta lázba a vulkanológus társadalmat, mert ez több mint kétévnyi nyugalom után következett be. A kétéves periódus rettentően hosszú időnek mondható, tekintve, hogy 2018 előtt 35 éven keresztül folyamatosan, nap mint nap megállás nélkül zajlott ott vulkáni működés. Az eltelt napokban pedig már több mint 10 millió köbméter láva dőlt ki.
De Kamcsatkán a mindentől távol lévő Shiveluch tűzhányó is produkált egy nagyobb robbanásos kitörést a közelmúltban.
Az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója a 4,4-es erősségű olaszországi földrengésre visszatérve elmondta, az egy egyértelmű kőzetmozgáshoz kapcsolódott, ami távol volt az Etnától, amelynek viszont saját rendszere van és másmilyen földmozgásokat produkál. A két jelenség földrengésjele is egészen eltért egymástól.