Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős svéd tagja arra figyelmeztette a tagországokat, hogy a Schengen-rendszer tartós korlátozása, netán elbontása és a tagállami határellenőrzések helyreállítása jelentős mértékben rontaná a gazdasági teljesítményt, tovább nehezítve a járvány utáni talpra állást, miközben érdemben nem védene meg a terrorizmustól.
A tagországok tárcavezetői visszatérő egyeztetéseket tartanak a terrorizmus elleni védekezés erősítésre, és ennek során a nemzeti határellenőrzés időleges helyreállítása is helyenként felmerül. Johansson szavait a brüsszeli Euractiv idézte, aki emlékeztetett, hogy a legtöbb terrorista akciót már EU-területen belül élő, esetleg állampolgár személyek követték el, miközben a határellenőrzés visszaállításával útját állnák a túrizmusnak, a zavartalan közlekedésnek, szállításnak, összességében komoly károkat okozva a gazdaságnak.
Szakértői körökben mintegy évi 18 milliárd eurónyi plusz kiadást prognosztizálnak arra az esetre, ha ismét mindenütt meg kellene állni a tagállamok egymás közötti személyi forgalmában. Ennek kapcsán sokszor emlegetett példa, hogy csupán a német határt évente 12 milliárd kamion lépi át. Ezek megállítása mérhetetlenül lelassítaná a forgalmat, és vele visszavetnék az általuk ellátott termelési tevékenységet is.
Sajtójelentések visszatérően emlékeztetnek, hogy Emmanuel Macron francia elnök a legutóbbi franciaországi merényletek után vetette fel a Schengen-rendszer reformjának a szükségességét. Macron ugyanakkor nem a tagországok egymás közötti ellenőrzésére helyezte a hangsúlyt, hanem a Schengen-övezet külső határainak a megerősített védelmét szorgalmazta.