Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Magyar-lengyel vétó és a nyitott EU-kérdések: avagy mi függ össze mivel?

Infostart
2020. november 27. 16:16
Az EU-büdzsé, a leendő válságkezelési alap és egy jogállamisági feltételrendszer bevezetése mind egymás vonatkozásában, mind pedig a döntéshozásban érintett tagállamok és EU-intézmények egymásra hatásaiban több oldalról is kölcsönös függőségben áll egymással.

Bár visszatérően mindenki három dolog összegabalyodásáról beszél, igazából öt fontos ügy vár egymásra, miközben számtalan részletszabály ugyancsak befejezés előtt áll, ám véglegesítésük többnyire az iméntiek alakulásától is függ.

A három ismert elem a bevezetőben említett 1100 milliárd eurós leendő új hétéves közösségi pénzügyi keret, amelynek 2021 január elsején kellene életbe lépnie, továbbá a koronavírusra válaszul létrehozni akart helyreállítási alap a maga 750 milliárd eurójával, végül pedig a közösségi pénzek kapcsán a nagy többség részéről intézményesíteni akart úgynevezett jogállamisági feltételrendszer.

Mindezek mellett

többnyire elfeledett a 2021-es éves EU-büdzsé, amelynek véglegesítése szintén attól függ, hogy felállt-e mögötte a hétéves közösségi pénzügyi keret, és szintén december 31-ig sort kellene keríteni rá.

Végül, kevésbé ismert, hogy az újraindítási alap létezése is több fontos előfeltételtől függ, így mindenekelőtt attól, hogy módosítsák – megemeljék – a tagállami befizetések lehetséges felső (GNI-ban, nemzeti új termék százalékában) maximált határát.

Ezeket tetőzi be aztán több tucat – legalább 40 – végrehajtási részletszabály véglegesítése, amelyek nélkül fentiek szintén nem tudnak működni, és amire akkor kerülhet sor, ha az előbbiek a végső pályájukra kerültek.

A jogállamisági feltételek jogszabályi intézményesítése látszólag már sínen van, mivel a tagországok EU-nagyköveti tanácsa egyszer már többségi egyetértést fejezett ki, (bár ez még nem a formális és végső jóváhagyás volt).

Mi áll akkor? Lényegében minden.

A hétéves keretköltségvetést az Európai Parlamentnek kellene többségi szavazással jóváhagynia – hogy utána az Európai Tanács elé visszakerülve úgynevezett végszavazáson szentesítsék –, amit azonban addig nem kezdenek meg, amíg az EU soros féléves elnöksége levélben nem tájékoztatja parlamentet arról, hogy a tagállamok között megvan a politikai konszenzus a tervezet jóváhagyására. Ez a levél egyelőre nem tudott megszületni, mivel Lengyelország és Magyarország politikai fenntartást fejezett ki, a jogállamisági feltételrendszer mindezzel párhuzamos előkészítése miatt.

Ugyancsak áll a keretköltségvetés, valamint a helyreállítási alap véglegesítése addig, amíg nem módosítják a közösségi költségvetés saját forrásairól (a bevételi oldalról) intézkedő jogszabályt (tanácsi határozatot), lehetővé téve a tagállami befizetési küszöbszint emelését. Az EP már kinyilvánította ez ügyben – egyetértő – véleményét, ám a múltkori lengyel-magyar politikai fenntartás egyelőre ehhez is megtagadta az egyetértést.

A jogállamisági feltételrendszerről majdan intézkedő rendelettervezet elviekben véglegesíthető volna, mivel ez – a közösségi játékszabályok értelmében egyhangú döntéshozást igénylő – keretköltségvetési csomagon kívül, azzal párhuzamosan létezik, és mint ilyen, elfogadásához elegendő a minősített többség a tagországok között, ami még egy esetleges lengyel-magyar-szlovén ellenszavazat mellett is adott volna. Itt voltaképpen a féléves tanácsi munkát kézben tartó

soros német elnökségen múlik, hogy formális végszavazásra teszi-e fel a kérdést

a tagállamok között, vagy az ügy politikai érzékenységére való tekintettel hallgatólagosan kiterjeszti rá a jogilag ez esetben nem kötelező konszenzuselvet. Az EP csak akkor dönthet róla – a minden tagállami többségi döntést kísérő úgynevezett együttdöntési eljárás keretében –, ha a tanácsi eljárás már lezárult.

E képletben a róka fogta csuka helyzet a következő: ha a németek zöld utat engednek a jogállamisági feltételrendszer tagállamok közötti (EU-tanácsi) megszavaztatásának, azzal – feltéve, hogy nincs változás a budapesti és a varsói álláspontban – borítékolják, hogy fennmarad a döntésképtelenség a két pénzügyi keret esetében is (maga után vonva a jövő évi költségvetés befagyását is). Ettől a jogállamisági szabály életbe lépne, de nem volna jövőre költségvetés. Ha a németek tesznek bizonyos engedményeket a lengyel-magyar párosnak a jogállamisági csomagban – például halasztják hatályát, vagy fellebbezési lehetőséggel egészítik ki –, akkor az Európai Parlament fogja megvétózni. Mi több, már előzőleg várható az, hogy – teljesítve ez ügyben tett nyilatkozataikat – az északi befizető „fukar országok” (élükön Hollandiával) már a tanácsi döntéshozásban is ellene fordulnak, jó eséllyel ellehetetlenítve azt. Márpedig EP-részről értésre adták, hogy jogállamisági feltételrendszer nélkül a büdzsé elfogadását sem tudják támogatni.