Nemzetközi űrszövetséget hozott létre az Egyesült Államok - írja a Magyar Nemzet. Az új egyezség azt teszi lehetővé, hogy szabadon folyhasson kitermelés a Holdon, magánvállalatok részvételével.
Résztvevői az Egyesült Államokon kívül
- Ausztrália, az Egyesült Arab Emirátusok, Nagy-Britannia, Japán, Kanada, Olaszország és Luxemburg,
de Kína és Oroszország ki van hagyva ebből.
Moszkva már reagált is, Oroszország szerint az Egyesült Államok az ENSZ megkerülésével "sajátítja ki" az űrt.
"A behatolás elve ugyanaz, legyen szó a Holdról vagy Irakról: létrehoznak egy »egyetértők koalícióját«, majd megkerülve az ENSZ-t vagy akár a NATO-t, mennek előre a kitűzött cél felé. Az ilyen tervekből születik a következő Irak vagy Afganisztán" - fogalmazott korábban az orosz űrügynökség vezetője, Dmitrij Rogozin.
A kitermelést az úgynevezett Artemisz-egyezmények teszik lehetővé, ennek részleteiről ITT írtunk.
A program kötelezettségekkel is jár: tudásmegosztás, a történelmi helyek megőrzése, űrben bajba jutottak megsegítése.
Az Artemisz-egyezmények az 1967-ben megkötött világűrről szóló szerződést egészítik ki.
A Hold felszíne olyan fémeket tartalmaz, mint a titánium vagy a magnézium, de ennél sokkal fontosabb lehet az ott bőségesen előforduló hélium–3, amely egyrészt a jövőbeli nukleáris fúziós erőművek alapját képezheti, másrészt segítségével a Hold köztes állomásként újabb űrmissziók kiindulópontja lehet.
Utoljára majdnem ötven éve, 1972-ben járt ember a Holdon. Washington 2024-ben, Moszkva 2028-ban ismételne.