Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EP nem fogadja el az uniós csúcson született megállapodást

Infostart
2020. július 23. 19:21
A helyreállítási alap létrehozása ugyan „történelmi lépés”, de közben a zöld megállapodás, a digitális menetrend és egyéb uniós prioritások sorsa kérdésessé vált - derül ki az elfogadott állásfoglalásból.

Az uniós állam- és kormányfők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójának eredményéről szóló állásfoglalást az Európai Parlament 465 szavazattal, 150 ellenszavazat és 67 tartózkodás mellett fogadta el.

Az Európai Unió jövőbeli finanszírozásáról és a helyreállításról a Tanáccsal hamarosan kezdődő tárgyalások során az EP tárgyalási mandátumaként szolgáló állásfoglalásban a képviselők üdvözlik, hogy az EU vezetői az EP májusi javaslatával összhangban elfogadták a Helyreállítási Eszközt, „ami történelmi lépést jelent az EU számára". Ugyanakkor a Parlament „sajnálatát fejezi ki a vissza nem térítendő támogatások jelentős csökkentése miatt". Mivel a jelenlegi eljárás „nem biztosít formális szerepet az Európai Parlament választott képviselőinek", a Parlament - amely az unió egyik költségvetési hatósága - a demokratikus és teljes értékű bevonását kéri a Helyreállítási Eszközről szóló döntésekbe – derül ki az állásfoglalásból.

Az EP nem ért egyet a hosszú távú költségvetés (MFF) jövőorientált programjainak megvágásával;

álláspontja szerint „e csökkentések alapjaiban rendítik meg a fenntartható és ellenállóképes helyreállítást". A jelenlegi állás szerint a környezetvédelemmel, a digitális átállással, az egészséggel, az ifjúsággal, a kultúrával, a kutatással és a határok kezelésével foglalkozó programok „finanszírozása 2020 és 2021 között drasztikusan csökkeni fog, 2024-től pedig „az egész uniós költségvetés a 2020-as szint alatt lesz, ami veszélyezteti az EU kötelezettségvállalásait és prioritásait".

Az EP ezért jelen formájában nem fogadja el a 2021 és 2027 közötti költségvetésről az Európai Tanácsban született politikai megállapodást, és nem fog ahhoz a kész tények előtt meghajolva hozzájárulni – közölték az állásfoglalásban.

A képviselők készen állnak „megtagadni a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos egyetértését mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács közötti újabb tárgyalások során kielégítő megállapodás nem születik".

Ennek a 2021-es uniós programok zökkenőmentes indulása érdekében legkésőbb október végéig meg kell történnie.

Ha azonban mégsem sikerül időben elfogadni az új hosszú távú költségvetést, az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján meghosszabbodnak a jelenlegi büdzsé utolsó évében, vagyis idén érvényes költségvetési határok, emlékeztetnek a képviselők. Ez pedig a helyreállítási terv és az új programok elindulására egyaránt megfelelő megoldást jelent.

Az EP „határozott sajnálatát fejezi ki", hogy a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia fenntartása érdekében a költségvetés és a helyreállítási terv terén végzett bizottsági és parlamenti munkát az Európai Tanács politikai döntése jelentősen meggyengítette.

A Parlament kéri, hogy a többéves pénzügyi keret jogilag kötelező erejű félidős felülvizsgálata legkésőbb 2024 végéig történjen meg.

A parlamenti tárgyalódelegáció az Európai Unió Tanácsának német elnökségével a lehető leghamarabb elkezdi a tárgyalásokat. A költségvetés életbelépte előtt a Parlament mondja ki a végső szót.

Vita

A vita során az uniós csúcson elfogadott költségvetési kompromisszum elfogadása mellett érvelt Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke.

Több képviselő történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Tanács csúcsértekezletén a helyreállítási tervről megszületett egyezséget, mivel a tagállamok most először állapodtak meg közös adósságkibocsátásban. Azonban a legtöbb képviselő nem örül a hosszú távú költségvetés megvágásának.

„Nem nyeljük le az MFF-pirulát" - mondta Manfred Weber, a néppárti képviselőcsoport német elnöke. A szociáldemokraták vezetője, a spanyol Iratxe García Pérez szintén nem fogadja el a költségvetés csökkentését, „főleg egy olyan időszakban, amikor a stratégiai függetlenségünket erősítenünk, a tagállamok közti különbségeket pedig csökkentenünk kellene".

Többen megjegyezték: a Tanács nem oldotta meg a hitel visszafizetésének kérdését. A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy a törlesztés terhe ne az adófizetőkre nehezedjen. Ezért kérik, hogy az Unió vállaljon elkötelezettséget a költségvetés bevételi oldalának a hitel visszafizetéséhez elengedhetetlen reformja és olyan hathatós saját források bevezetése mellett, mint például a digitális adó vagy a széndioxid-lábnyomra kivetett adó.

Mások kiemelték: „az unió nem a nemzeti költségvetések bankautomatája", hozzátéve, hogy nem kellene uniós forrást biztosítani az olyan „látszatdemokratikus" kormányoknak, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot és az uniós értékeket. A képviselők azt is bírálták, hogy az ún. „fukar" országok ódzkodnak a számukra előnyökkel járó egységes piac árát megfizetni.

Mások szerint az új saját bevételi forrásokból nem származik majd elég bevétel ahhoz, hogy vissza lehessen fizetni a hitelt, és arra figyelmeztettek: a válságot nem szabad kifogásként használni a további uniós integrációra. A legtöbben azonban kiemelték: a Parlament készen áll a gyors tárgyalásokra annak érdekében, hogy a Tanács közös álláspontját a megfelelő módon kiigazítsák.