A svéd ügyészség szerdán tartott sajtótájékoztatót a 34 éve az egész országot megrázó, a világ megdöbbenését kiváltó gyilkosság ügyében. Van gyanúsítottjuk, de az illető már elhunyt, 2000-ben öngyilkos lett – írta a BBC.
A svéd miniszterelnököt 1986. február 28-án egy forgalmas utcán lőtték le Stockholmban, hátulról, közvetlen közelről, amikor egy téli estén moziból tartott hazafelé a feleségével. A fegyveres egy mellékutcában nyomtalanul eltűnt, és azóta is csak találgatták, miért kellett meghalnia a kormányfőnek. A helyszínen talált töltények egy 357-es Magnum kézifegyverből származtak, de a fegyver sosem került elő.
Ismét felpörögtek az események
Krister Petterson svéd főügyész 2017-ben vette át a rejtélyes ügy nyomozását, és az év elején bejelentette, hogy közel járnak az ügy megoldásához, nyárra fény derülhet a gyilkos személyére.
Kiszivárgott információk szerint nemrég a dél-afrikai nemzetbiztonsági szervezet képviselői titokban találkoztak a Palme-ügy svéd nyomozóival, és átadtak nekik egy információs aktát – ez ismét feltüzelte a közvélemény érdeklődését. Hétfőn pedig kiderült, hogy a svéd ügyészség nagy jelentőségű tájékoztatásra készül.
Eddig nem volt bizonyíték arra, hogy a dél-afrikai apartheid-rendszer szerepet vállalt volna a gyilkosságban, noha finoman fogalmazva sem kedvelték az Afrikai Nemzeti Kongresszust pártoló, a megkülönböztetés ellen harcoló svéd politikust. A svéd diplomáciai vizsgálatok korábban mutattak ki összefüggést a merénylet és a dél-afrikai titkosszolgálatok között, de bizonyítani semmit sem tudtak.
Spekulációk és nyomozás
Olof Palme számos más, jelentős lépése is ellenérzéseket váltott ki. A hazájában végrehajtott reformokkal feldühítette a vállalkozókat, és az atomeneriga-ellenessége miatt is sok ellenfele volt. Bírálta Csehszlovákia szovjet invázióját 1968-ban, valamint és az Egyesült Államok által elkövetett bombázást Vietnámban.
Halálával kapcsolatban nemcsak a nemzetközi ügyekkel kapcsolatban nem találtak nyomot, a magányos elkövetőről szóló, politikai indíttatású szál sem vezetett eredményre. Egy Christer Pettersson nevű férfit 1988-ban Olof Palme felesége, Lisbet Palme (aki maga is megsebesült a férje elleni támadás során) vallomása alapján elítéltek a gyilkosságért, ám ügyvédje fellebbezésére, az indíték és a gyilkos fegyver hiányában másodfokon felmentették. Annyit találtak bizonyítottnak, hogy ott volt a gyilkosság helyszínén. A férfi 2004 szeptemberében elhunyt.
Egy Stig Engström nevű férfit is gyanúsítottak a gyilkossággal, aki szélsőjobboldali érzelmű volt, a bűncselekmény helyszínének a közvetlen közelében dolgozott, gyakorlott lövő volt, és hozzá is juthatott az elkövetéshez használt Magnum pisztolyhoz. Számos szemtanú egykor olyan személyleírást adott a menekülő gyilkosról, amely éppen illett Engstromra, mások viszont határozottan állították, hogy nem látták őt a helyszínen. Engstrom maga azt állította, hogy ott volt a gyilkosság helyszínén, még beszélt is Palme feleségével és a kiérkező rendőrökkel, sőt megpróbálta újraéleszteni az áldozatot.
2017-ben merült fel a neve gyanúsítottként, miután egy újság összegezte egy hosszú vizsgálat eredményét. Eszerint Engström hazudott a rendőrségnek arról, mit csinált a gyilkosság estéjén, a személyleírása megfelelt a gyilkosénak, és olyan információi voltak, amiket feltehetően csak a tettes tudhatott. A liberális baloldali Olof Palme nézeteit ellenző férfi 2000-ben öngyilkos lett.
Mindezek után állt szerdán Krister Petersson főügyész a nyilvánosság elé, hogy beszámoljon a 34 éve zajló nyomozás eredményéről. Így végül kiderült, hogy
Stig Engström, a munkahelyéről, a Skandia biztosítótársaságról "Skandia Man"-ként ismert férfi ölte meg az egykori miniszterelnököt.
Miután a férfi 20 éve öngyilkosságot követett el, a Palme-aktát lezárják.
A világ egyik leghosszabb gyilkossági nyomozásában 90 ezer ember volt érintett és az évek során több mint száz ember neve merült fel lehetséges gyanúsítottként.