A koszovói parlament megszavazta, így szerdától új miniszterelnöke van a balkáni államnak Avdullah Hoti jobbközép politikus személyében, akinek a legfőbb feladata az ország euroatlanti integrációjának újraindítása lesz.
A 44 éves, közgazdász végzettségű politikus hosszú évek óta tagja a korábbi miniszterelnök, Isa Mustafa vezette Koszovói Demokrata Szövetségnek. A márciusban bizalmi szavazáson megbuktatott kormányban miniszterelnök-helyettesi funkciót töltött be, 2014 és 2017 között az ország pénzügyminisztere volt. A koszovói sajtó beszámolója szerint Avdullah Hoti voltaképpen mentora és "politikai édesapja", Isa Mustafa iránymutatásait és utasításait fogja követni miniszterelnökként. Isa Mustafa egészségügyi gondokra hivatkozva nem vállalta, hogy ismét Koszovó miniszterelnöke legyen, de a helyi lapok szerint azért jelölte önmaga helyett Avdullal Hotit, mert őt könnyedén tudja befolyásolni és irányítani. Az egyetemi tanárként is dolgozó politikust ismerősei visszafogott, kimért emberként írják le, akitől távol állnak az agresszív és magamutogató fellépések, mint amilyeneket a leváltott Albin Kurtitól megszokhatott a közvélemény.
Kormányfőként Avdullah Hoti legfőbb feladata a Szerbiával fenntartott viszony rendezése lesz, ez ugyanis mindkét ország európai integrációjának kulcsa. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismerrt el, és továbbra is déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Párbeszédet sürget Brüsszel is
Az Európai Unió várakozással tekint a kapcsolatok erősítését célzó közös munka elé Koszovóval, és reméli, hogy az ország "előrehalad az európai úton" - jelentette ki az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a szomszédságpolitikai és bővítési biztos az új koszovói kormány megszavazása alkalmából szerdán.
Josep Borrell és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatukban aláhúzták, Koszovó európai integrációjához határozott reformokra van szükség a jogállamiság megerősítése érdekében, különös tekintettel a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdítására. Kiemelték, hogy a Belgrád és Pristina közötti - az unió által is támogatott - párbeszéd mihamarabbi folytatása elengedhetetlen a két ország közötti kapcsolatok átfogó rendezéséhez. A párbeszéd "az egyetlen mód arra, hogy Koszovó európai jövőjét valóságossá tegye polgárai számára" - állapították meg.