Magyarország 2018 őszén - csakúgy, mint Lengyelország - az Európai Unió Bíróságához benyújtott megsemmisítési keresetével megtámadta a munkavállalók szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetéséről szóló uniós irányelv módosítását.
Magyarország a kezdetektől fogva ellenezte a kiküldetési irányelv módosítását, mert annak a munkavállalók védelme helyett a valódi célja az, hogy a közép-kelet-európai szolgáltatókat kiszorítsa a nyugat-európai piacokról.
Az irányelv a fogadó tagállamban érvényes díjazás megfizetésére kötelezné a külföldre kiküldött munkavállalókat foglalkoztató cégeket. A főtanácsnok álláspontja szerint a tagállamok között jelenleg fennálló bérszintkülönbségek tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak az alacsonyabb bérszinttel rendelkező tagállamok vállalkozásai számára.
Varga Judit elmondta, hogy a kormány az eljárás során számos jogi érvet sorakoztatott fel annak alátámasztása érdekében, hogy a tagállamokban 2020. július 30-ától alkalmazandó, protekcionista célú módosítás sérti az unió alapszerződésében rögzített szolgáltatásnyújtás szabadságát. Azon az alapon is vitatja az új szabályozást, hogy a kiküldetési szabályok közúti közlekedési szektorra való kiterjesztése is az alapszerződésbe ütközik.
Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a bírósági eljárás kimenetele kulcsfontosságú, mivel bármely alapszabadság uniós jogalkotó általi szükségtelen, illetve aránytalan korlátozása a belső piac eróziójához vezethet. Éppen ezért a kormány bízik abban, hogy a főtanácsnok indítványa ellenére az Európai Unió Bírósága a józan érvekre hallgatva megsemmisíti a megtámadott irányelvet, és az európai integráció alapját képező belső piac védelmében lép fel - közölte Varga Judit.