Nyitókép: Klaus Iohannis román államfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, miután szavazott a román elnökválasztáás második fordulójában Bukarestben 2019. november 24-én. MTI/EPA/Robert Ghement

Megbüntették Klaus Iohannist a magyarok elleni kijelentései miatt

Infostart
2020. május 20. 13:06
A román államfő három héttel ezelőtti megszólalása jelentős felháborodást keltett.

Ötezer lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki szerdán hozott határozatában az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az államfőre az „Erdély kiárusításával” kapcsolatos nyilatkozata miatt – írta a maszol.ro. Mint ismert, az államfő hátom hete magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva azzal vádolta meg a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy oda akarják adni Erdélyt a magyaroknak, és feltette a kérést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök a megegyezésért cserébe? Iohannis akkor arra reagált, hogy a PSD által elnökölt képviselőházban nem vitatták meg a határidő lejárta előtt a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet, amelyet így hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánítva kellett továbbküldeni a szenátusnak (amely később elutasította azt).

Az RMDSZ elnöke akkor államfőhöz méltatlan, hisztérikus kirohanásnak, a magyarok elleni gyűlöletkeltésnek nevezte Klaus Iohannis megnyilatkozását. Kelemen Hunor szerint a román államfő azzal riogatta honfitársait, hogy "a magyarok elveszik Erdélyt", ami véleménye szerint a - 90-es években jelentős támogatottsággal rendelkező, szélsőségesen nacionalista - Nagy Románia Párt (PRM) erőszakos és veszélyes politikájára emlékeztet. A pártelnök bocsánatkérésre szólította fel Klaus Iohannist.

Asztalos Csaba, a CNCD elnöke elmondta:

ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást.

"Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet" - jelentette ki a CNCD elnöke.

Kifejtette: Iohannis tudatosan "játszott rá" azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy "a magyarok el akarják lopni Erdélyt", egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában volt - magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát.