Köztudomású, hogy Németország szövetségi állam, az egészségügy tartományi hatáskörbe tartozik.
Noha a német politikusok, miniszterelnökök a koronavírus elleni küzdelemben folyamatosan és mantraszerűen azt hangoztatják, hogy minden intézkedést közösen és egyformán kell meghozni, de amikor a végrehajtásról van szó, akkor mindenki úgy folytatja a beszédét, hogy "de...", és elmondja, hogy az ő tartományában miért kell eltérni a közösen kialakított irányvonaltól. Ezek az ellentétek eddig legmarkánsabban
Markus Söder bajor és Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök
között éleződtek ki. Amikor Söder vezetett be elsőként kijárási korlátozásokat Bajorországban, az Laschetnek túl korai volt, és egységes fellépésre, valamint a különcködés abbahagyására szólította fel bajor kollégáját, de amikor április 20-án Laschet nyittota ki az iskolákat, az Söder véleménye szerint volt túl korai lépés.
Ebből is látszik, hogy milyen nehéz a járványban különböző mértékben érintett szövetségi tartományokban közös nevezőt találni. De lehet, hogy nincs is erre szükség, mi több, ami az egyik tartományban elengedhetelen, azt a másikban felesleges szigornak tekintik.
Míg Észak-Németországban a járvány alig követel áldozatokat és sok, máshol bevezetett korlátozás ott túlzottnak tűnik, addig délen szigorú fegyelmet követelnek meg a lakosságtól a kijárási korlátozások betartatása érdekében.
Eltérő vélemények
De néhány dolog azért mindenhol közös: április 27-től minden tartományban kötelező a maszk vagy orrot-szájat eltakaró textil viselése a tömegközlekedési eszközökön, az üzletekben, intézményekben, hivatalokban. Kivételt képeznek az iskolák, ahol a diákoknak nem kell maszkot viselniük, csak az 1,5 méteres távolságot kell lehetőleg betartaniuk egymástól.
Felmerül a kérdés, hogy
ha egy közös nevező még egy országon belül sem lehetséges, akkor hogyan lehetne EU-szerte közösen cselekedni,
ha minden ország különböző mértékben érintett?
Ahogy a politikusok, úgy az orvosok, virológusok és epidemiológusok is más-más véleményen vannak a járvány kezelésével kapcsolatban.
Míg kezdetben sokan feleslegesnek, sőt károsnak tekintették a maszkok viselését, mint maga a neves Robert Koch Járványügyi Intézet vezetője Lothar Wieler vagy Christian Drosten, a berlini Charité klinika vezető virológusa is, akik szinte minden nap szerepelnek a német tévékben, mára mindketten
a kötelező maszkviselés leghangosabb szószólóivá váltak.
De velük ellentétben az Orvos-világszövetség elnöke, Frank Ulrich Montgomery, a Rheinische Post napilapnak csütörtökön adott interjújában egyenesen nevetségesnek és veszélyesnek nevezte a maszkok és maszkhelyettesítő sálak, kendők kötelezően elrendelt viselését, mert azok külső felületén a vírusok az anyagon koncentrálódhatnak, és nem szakszerű, illetve gondatlan levételkor azokat a viselőik arcukra kenhetik, és így könnyen megfertőződhetnek. Sokkal fontosabbnak tartja az ajánlott 1,5 méteres távolság betartását.
Az eltérő vélemenyek ellenére is Németországban április 27-től középületekben és zárt helyiségékben mindenhol kötelező lett az orr és a száj eltakarása, amivel az ember a társait védi. Aki tehát Németországba utazik, feltétlenül vigyen magával valamilyen erre alkalmas textildarabot.
Fontos megállapítások
Christian Drosten virológus pénteken egy olyan új felismerésről számolt be, ami egy bizonyos fokú nyájimmunitásra utalhat a koronavírusokkal kapcsolatban. A szimptómamentes és enyhe lefolyású fertőzések esetében lehetséges, hogy azok a betegek korábbi más vírusos fertőzések során bizonyos fokú immunitást szereztek a koronavírussal szemben is. Ugyanis azt figyelték meg, hogy
a kórokozók elleni harcban kulcsfontosságú, reaktív T-sejtek már a pandémia előtt a betegek 34 százalékánál megvoltak, és ezek az új típusú koronavírus bizonyos részeit felismerték.
Az ilyen reaktivitás elvárható, ha a beteg egy emberi koronavírusok okozta betegségből egyszer már kigyógyult. De ezeknek a korábbi betegeknek semmilyen kapcsolatuk sem volt a koronavírussal. Drosten szerint ezek alapján nem lehet kizárni, hogy a lakosság legalább egy harmada esetleg immunis lehet az új típusú koronvírussal szemben is.
Christian Drosten kutatócsapatának volt nemrégiben egy másik jelentős felismerése is. Egyik tanulmányuk során rájöttek arra, hogy a táplálékkiegészítőként ismert spermidin nevű búzacsíra-kivonat 70-85 százalékban gátolja a koronavírus szaporodását. Lehet, hogy ezzel a szerrel egy lehetséges fegyvert találtak a betegség ellen.
A berlini Charité tudósainak egyéb kutatásai szerint ugyanez a spermidin a demenciában szenvedő betegek kognitív teljesítményét is képes növelni.
A friss német járványadatokat itt lehet megtalálni.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!