Hosszú és hasznos megbeszélést folytattak az Európai Unió vezetői a török elnökkel Ankarában, és egyetértés alakult ki abban, hogy elfogadhatatlan a kialakult migránshelyzet a török-görög határon.
Az EU egyértelművé tette ama véleményét, hogy Törökország nem támogathatja a migrációt Európa felé, erre viszont Erdogan elnök azt mondta, nem támogatja, de nem tud ellene tenni semmit. A találkozó előtt elmondta még:
ha az EU meg akarja állítani a migrációt, támogatnia kell a török terveket Szíriában és anyagilag is segíteni - az unió szerint azonban Törökország egyoldalú lépéseivel humanitárius katasztrófát idéz elő,
de Brüsszel pénzkeretet nyit a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő szíriai emberek megsegítésére.
Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádióban a helyzetet elemezve elmondta, az unió a török-görög határon is segít különböző eszközökkel, egyrészt az oda érkező emberek ellátásában, másrészt a határőrizetben, ami "magyar tapasztalat alapján nagyon drága mulatság".
"A szárazföldi határ 212 kilométer hosszú, részben folyami határ, részben műszaki határzárral megerősített határ, ennek megerősítése lesz nagyon drága" - ecsetelte Dezső Tamás, hozzátéve, a görög hadsereg katonailag azért "elég erős", szemben Cipruséval, amely EU-tagállam már jelezte, nem fog tudni megbirkózni a nyomással.
A szakértő szerint
Erdogan elnök kezében vannak ütőkártyák,
hiszen például amíg nem kapja meg az EU által 2016-ban megígért támogatást, engedheti a migránsokat, de egy másik nehéz kérdés, hogy keletkezhet-e háborús feszültség a két NATO-tagállam, Görögország és Törökország között.
"Ha érdekelt lenne a nemzetközi közösség abban, hogy béke legyen a régióban, sokkal könnyebb lenne a helyzet" - tette hozzá.
A szükséges anyagi ráfordításokat érzékeltetve elmondta: abból a pénzből, amiből Németország négy éven át másfél millió migránsra költött (80 milliárd euró), nagyjából újjá lehetne építeni Irakot az Iszlám Állam pusztításai után, ez 88,2 milliárd dollár.
Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont tudományos segedmunkatársa az InfoRádióban úgy vélekedett, Törökország több irányba igyekszik nyomást gyakorolni, ez abból is látszik, hogy Erdogan elnök most Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik, túl azon, hogy harcol az EU-s vízumliberalizációért és újabb forrásokért, a 2016-os megállapodás pénzügyi része ugyanis "kifut".
Az Európai Unió viszont közben egységes, ezért a nyomásgyakorlás Ankara részéről szerinte "kockázatos döntés volt".
"Kijátszotta azt a menekültkártyát, ami 2016-2016 óta nála volt"
- fogalmazott világosan Egeresi Zoltán, hozzátéve, az unió "vásárolt magának 5-6 évet".
A megoldás szerinte az lesz, hogy az Európai Unió új megállapodást köt Törökországgal, ezt pedig elsősorban Németország szorgalmazza ma.