Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt követően döntött a tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, miután megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel.
A NATO szombaton arról döntöt, hogy felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is. (A magyar katonák a Honvédelmi Minisztérium döntése alapján Irakban maradnak.) A NATO-nál a döntést azt követően hozták meg, hogy pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Köztársasági Gárda elit egysége, az al-Kudsz Brigád a parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.
Ezután kölcsönös fenyegetőzés indult, Donald Trump amerikai elnök a kulturális értékeit is célba vevő csapásokkal fenyegette meg Iránt, amely erre közölte, hogy Trump egy öltönybe bújt terrorista, és hogy a kulturális helyszínek elleni támadás háborús bűncselekmény.
Ezután iránnal szimpatizáló politikusok átvittek az iraki parlamenten egy javaslatot, amely arra szólítja fel az iraki kormányt, hogy vessen véget minden külföldi csapat iraki jelenlétének, és biztosítsa, hogy ne használhassák többé Irak légterét, szárazföldi területét, illetve felségvizeit. A javaslat nem kötelező erejű, mint egy törvény.
Donald Trump erre válaszul dollármilliárdos szankciókkal fenyegette meg Irakot, ha az távozásra szólítja fel az amerikai katonákat. Irak azt követően kérte az Egyesült Államok katonai segítségét, hogy 2014-ben az ország mintegy kétharmadát elfoglalták az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet terroristái. Donald Trump kijelentette: Washington anélkül nem távozik Irakból, hogy ne téríttetné meg az amerikai haderő ottani költségeit.
"Iraki légitámaszpontunk különlegesen költséges. Dollármilliárdokba került felépíteni, és nem vonulunk ki, hacsak nem fizetik ki ennek a költségeit"
- jelentette ki. Hozzáfűzte: ha nem sikerül "békésen távozni", akkor Iraknak olyan szankciókkal kell szembenéznie, "amilyeneket korábban soha nem láttak".
Trump ismét elmondta, hogy Washington kész Iránnak akár a kulturális létesítményeire is csapást mérni. "Ők meggyilkoltatták az embereinket, megkínoztattak és megcsonkíttattak amerikaiakat, de nekünk ne legyen szabad bántani kulturális örökségük helyszíneit... Ez így nem igazságos" - tette hozzá.
Pompeo kiállt a titkosszolgálati információk hitelessége mellett
Időközben Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap több televíziós interjúban is védelmébe vette a Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnoka megöléséhez vezető hírszerzési információkat és kockázatbecsléseket. Demokrata párti politikusok ugyanakkor megkérdőjelezték e kockázatbecslések megalapozottságát.
"A hírszerzés elemzése egyértelművé tette, hogy ha nem cselekszünk, és hagyjuk, hogy Szulejmáni továbbra is folytathassa terrorkampányát, akkor ez nagyobb kockázat, mint amit a héten végrehajtott akciónk jelent" - fogalmazott Pompeo az ABC televízióban. Elmondta, hogy a döntéshozók közül senki nem kételkedett az amerikai hírszerzés információiban és következtetéseiben.
A külügyminiszter kijelentette, hogy álláspontja szerint jogszerű minden csapásmérés iráni célpontokra. Demokrata párti politikusok ugyanakkor kétségbe vonták a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett péntek hajnalban végrehajtott légicsapások jogszerűségét. Ebben a célzott csapásmérésben vesztette életét Szulejmáni tábornok és Abu Mahdi al-Muhandisz, az Irán támogatását élvező Népi Mozgósítási Erők nevű, több milíciát tömörítő iraki ernyőszervezet vezetője.