Tunézia államfőjét szerda este szállították be egy tuniszi katonai kórházba, ahol az intenzív osztályon ápolták.
A 92 éves politikus már június végén is töltött néhány napot kórházban súlyos betegség miatt. Halála előtt még aláírta azt az elnöki rendeletet, amellyel elindították az előkészületeket az év második felére tervezett parlamenti - és elnökválasztásra.
Bédzsi Káid esz-Szebszi volt a világ egyik idősebb vezetője, csak II. Erzsébet királynő előzte meg. Ugyanakkor ő volt az első tunéziai elnök, akit demokratikusan megválasztottak. 2014-ben jutott hatalomra, három évvel Ben Ali bukása után.
Egy tavaly készített, a párizsi France 24-nek adott interjújában arról beszél, hogy országa elindult a demokratikus úton, ami jelzi azt is, hogy Tunézia fontosnak tartja a nők jogainak védelmét. Szebszi javaslatára törölték el például 2017-ben azt a több évtizedes korlátozást, amely szerint muszlim nők nem köthettek házasságot nem muszlim férfiakkal. Egy évvel később pedig olyan jogszabályt terjesztett elő, amelynek értelmében nők és férfiak egyenlő arányban örökölhetnek.
Tunéziában 2015. novembere óta van érvényben rendkívüli állapot a terrorveszély miatt. Az intézkedést az elnöki őrség egyik autóbusza ellen végrehajtott, 13 halálos és 20 sebesült áldozatot követelő támadás után vezették be. A merényletért az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta a felelősséget. Az ország belső helyzetére hatással van a szomszédos Líbiában dúló polgárháború is.
Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es "arab tavasznak", amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak.
Az arab tavasznak köszönhető politikai előrelépéseket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban. A munkanélküliségi ráta mára 15 százalékra emelkedett a 2010-es 12 százalékról a gyenge növekedés és a befektetések alacsony szintje miatt.