A 6W 703-as számú, Moszkva Domogyedovo–Orszk járatot teljesítő, orosz gyártmányú Antonov An-148-100B repülőgépe 2018. február 11-én, nem sokkal a felszállást követően zuhant le az orosz fővárostól mintegy nyolcvan kilométerre 71 emberrel a fedélzetén. A jelentés szerint a gép katasztrófáját végső soron az okozta, hogy a személyzet elvesztette felette az irányítást, amihez a pilótafülkében kialakult káosz is hozzájárult,
az utolsó percekben a pilóták egymás ellen dolgoztak
- írja az Airportal.
Az alapvető probléma az volt, hogy erős jegesedés történt, amit az idézett elő, hogy elmulasztották bekapcsolni a sebesség- és magasságmérő műszerekhez kapcsolódó nyomásmérő csövek (pitot-csövek) fűtését felszállás előtt, mert siettek az ellenőrző listákkal, ugyanis a gép késve érkezett vissza az első járatról, amit be akartak hozni – ezt fontosabbnak ítélték, mint az ellenőrző listák teljes végrehajtását.
A pitot-csövek eljegesedtek, a műszerek pedig hamis adatokat szolgáltattak. Ezért a gép először süllyedésbe kezdett, majd ismét emelkedésbe. A kapitány a levegőhöz mért sebesség drámai csökkentésének jelzésére reagált azzal, hogy a gép orrát 1500 méteren már 30 fokra lenyomta és ismét erős süllyedésbe kezdett, az első tiszt 1200 méteren ellenkező módon avatkozott be, és húzni kezdte a magassági kormányt vezérlő kormányoszlopot. Mivel ezt nagyjából hasonló erővel tették, a gépen a magassági kormány beállítása nem változott és a gép gyorsan süllyedt tovább - írja az esetről az iho.hu.
Mindössze 3-400 méteres magasságban kezdte mindkét pilóta húzni a kormányt, feltehetően ekkor bukkantak ki a felhőből, és döbbentek rá, hogy már mennyire alacsonyan vannak, de ez a magasság már nem volt elég a becsapódás elkerüléséhez.
A repülőgép katasztrófáját közvetlenül megelőző pánikhelyzet nem következett volna be, ha a személyzet a felszállás és a repülés előtt kellően felkészül, és az ellenőrző listákat betartva repüli a gépet. A jelentés egyértelműen rávilágít, hogy a pilóták képzésével és a Saratov Airlines üzemeltetési kultúrájával is gondok voltak, a személyzet tagjainak elméleti és gyakorlati oktatásában egyaránt voltak hiányosságok. Ez első sorban a hiba- és vészhelyzet kezelési képességeiket érintette, amit csak tetézett a repült típus nem megfelelő műszaki ismerete, ami miatt egyáltalán nem, vagy csak részben ismerték fel a jegesedés okozta problémákat, és magát a jelenséget.