Kifejezetten ritkának számít, hogy egy japán császár lemondjon, márpedig most több mint 200 év után ez történt; a modern időket nézve az új császár akkor lépett trónra, amikor az előző elhunyt. Mint Erdős Attila volt diplomata, Japán-szakértő az InfoRádióban elmondta, Akihito császár lemondása esetén ráadásul az is gondot okozott, hogy a törvények sem engedik meg a császár lemondását, ezért kellett megalkotni egy olyan törvényt, ami Akihito részére és csak az ő részére szólt a visszavonulásról.
Hogy mi várható az új császár trónra lépésétől, és ez mennyire hat ki a japán politikára, arról Erdős Attila azt mondta:
"Japánban a császárnak gyakorlatilag nincsen politikai hatalma, az ő szerepe a japán nemzet egységének a szimbóluma, ő a vallási vezető, ezért én úgy gondolom, hogy a konkrét japán külpolitikára nem lesz semmilyen hatással. Amit látok, hogy részletekbe nem belemenve
meghirdette, hogy szeretne bizonyos reformokat a császárság intézményével kapcsolatban. Több nemzetközi szerepet fog vállalni, tehát egyfajta vágy- és soft-power diplomácia képében fogja Japán országimázsát javítani"
- vélekedett a volt diplomata.
Azok után, hogy Naruhito koronahercegként többször bírálta Abe Sindzó kormányfő tevékenységét, érdekes lesz, császárként milyen vonalat követ majd ebben.
"Valószínűleg Akihito irányvonalát fogja követni, tehát egy pacifista irányba megy majd, míg Abe Sindzó aktívabb külpolitikai szerepet szán Japánnak akár a különböző nemzetközi katonai együttműködés területén is, illetve hát Abe Sindzó egy markáns jobboldali politikai irányvonalat képvisel; biztos vagyok benne, hogy
nyílt konfliktusokra nem fog sor kerülni közöttük, de jelzésértékű nyilatkozatok elhangozhatnak"
- vázolta Erdős Attila.
A szakértő úgy véli, az új császár és - karrierdiplomatának készült - felesége is meglehetősen jártas a nemzetközi ügyekben, így lendületet kaphat az, hogy
a Japán császári pár "megfogható, a társadalomhoz közelebbi intézmény legyen"
mindamellett, hogy a hagyományos szokásokat meg fogják tartani továbbra is.