A németországi tartományt 1962 óta egy ciklusnyi megszakítással (2008-2013) egyedül kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) súlyos kudarcra, az 1950-ben szerzett 27,4 százalék óta a legrosszabb választási eredményre számíthat. Az utolsó felmérések szerint a szavazatok 33-35 százalékát gyűjtheti össze, szemben az öt évvel ezelőtti 47,7 százalékkal.
A párt így várhatóan elveszíti abszolút többségét a müncheni Landtagban, és ismét koalícióra kényszerül.
A második helyen a Zöldek végezhetnek, a szavazatok 16-19 százalékával, a baloldali irányultságú ökopárt támogatottsága így akár megduplázódhat a 2013-ban szerzett 8,6 százalékhoz képest.
A harmadik helyért a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és két, a CSU-tól jobbra elhelyezkedő párt, a Szabad Választók (Freie Wähler) és az Alternatíva Németországnak (AfD) versenyez. Az utolsó mérések szerint mindhárman a 10-12 százalékos sávban állnak.
Az SPD a CSU-hoz hasonlóan súlyos helyzetbe kerülhet, támogatottsága megfeleződhet a 2013-ban elért 20,6 százalékhoz képest. Az 1978-ban alapított Szabad Választók történetük legjobb választási eredményét érhetik el. Az AfD most először szerezhet képviseletet a Landtagban.
Bejuthat a tartományi törvényhozásba az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke), a 2013-ban kiesett liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) pedig visszakerülhet. A két párt támogatottsága az 5 százalékos bejutási határ körül, 4,5 százalék és 5,5 százalék között van a felmérések szerint.
A választáson 9,5 millióan vehetnek részt, reggel 8 órától 18 óráig. A szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett reprezentatív felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg,
a hivatalos előzetes végeredmény hétfő kora reggelre várható.
A bajor tartományi alkotmány alapján az öt évre megválasztott új Landtagnak legkésőbb a választás utáni 22. napon, vagyis november 5-én meg kell alakulnia, és működésének első hetében miniszterelnök-választást kell tartania. Az új bajor kormány így november 12-én alakulhat meg.