Franciaországban, ahogy tavasszal a munkaerő-piaci törvények módosítása okán, az utóbbi napokban a nyugdíjreform tervezete miatt vonultak több városban is tüntetők az utcára – mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A francia államfő elnöki programjában azt ígérte, hogy a jelenlegi 42 párhuzamosan futó, sokszor egymásnak ellentmondó nyugdíjrendszert egységessé teszi – emlékeztetett a szakértő.
„A franciák számára ez megint a szociális vívmányoknak az a pontja, amiből nem szeretnének semmiképp engedni”
– hangsúlyozta. Az egyik legkényesebb kérdés a közszféra és versenyszféra egy kalap alá hozása, a másik a nyugdíjak maximalizálása.
Igaz, Magyarországról tekintve a javaslat szerinti maximális évi 120 ezer eurós nyugdíj nem is tűnik annyira felháborítónak. A politikai támogatottsága meg is van a reformoknak – tette hozzá Szűcs Anita.
„A macroni politika alapvetően nem egy saját hátországra támaszkodik, hanem tulajdonképpen elcsipegetett szavazókat” – fogalmazott a szakértő, aki szerint nincs kormányválság Franciaországban. Bár átalakítások zajlanak, de ez „megszokott francia recept népszerűségvesztés esetén”. Az erős elnöki program mögött jelentős parlamenti támogatás van” – emelte ki.
Emmanuel Macron nemrég néhány nappal elhalasztotta a belügyminisztere és egyik legfőbb politikai szövetségese, Gérard Collomb lemondását miatt szükségessé vált kormányátalakítást. Azt a találgatást, hogy az államfőnek nehézségbe ütközik az elképzelésének megfelelő új kormányt összeállítania, mert több politikus állítólag visszautasította a belügyi tárca vezetésére érkezett ajánlatot, az elnöki hivatal ostobaságnak minősítette.
Történelmi mélyponton a korábbi kormánypárt
Egyre több közvélemény-kutatás jelenik meg Franciaországban az európai parlamenti választásra készülve. A Budapest Corvinus Egyetem docense tájékoztatott: fej-fej mellett halad valamivel több mint 20 százalékkal a Marine LePen vezette Népi Tömörülés és az Macron pártja, az En Marche. A következő nagy befutó a konzervatív jobboldal, a Republikánus Párt, ami mintegy 13 százalékon áll.
A korábbi kormánypárt, a Szocialista Párt utóbbi mögött 5-6 százalékkal van lemaradva, ami történelmi mélypontnak számít – tette hozzá Szűcs Anita. Még a szélsőbaloldal is megelőzte őket. Mindennek okáról Szűcs Anita a következőképp fogalmazott: „nem ért be az a baloldali mondanivaló amit tudnának mondani a mostani társadalmi problémákra, amit jól tudnának kommunikálni a gazdasági vívmányok átalakításával kapcsolatban, akár itt a munkanélküliség, akár Franciaországban a szegénység, akár az új témákra a globalizációra, akár a gazdasági részét nézzük, akár az egyenlőtlenségeknek a megnövekedésére”.
Emmanuel Macron korábban mozgalomként induló pártja mind a jobb, mind a baloldalról vonzott szavazókat – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem docense.