A központi választási bizottság (BEC) mintavételezésen alapuló becslése szerint vasárnap reggel tíz óráig (a szombaton leadott voksokat is beleértve) országszerte megközelítőleg 1 millió 325 ezer választópolgár járult az urnákhoz, vagyis
a választói névjegyzékben szereplők 7,24 százaléka.
A magyar többségű megyék továbbra is sereghajtók: Kovászna megyéből 2,88 százalékos, Hargita megyéből pedig 2,96 százalékos részvételt jelentettek vasárnap helyi idő szerint délelőtt 10 órakor.
A legmagasabb részvételt, 11,3 százalékot a dél-romániai Dambovita megyében jegyezték fel. Az élbolyban Bihar megye következik 10,39 százalékkal, illetve az olténiai Dolj megye 9,71 százalékkal.
Szombaton az első három órában 178 ezer polgár, a névjegyzékben szereplők 0,97 százaléka járult az urnákhoz, míg vasárnap reggel, az első három órában 279 ezren, több mint másfélszer annyian. Szombaton egész nap 1 millió 46 ezren adták le voksukat.
30 százalékos küszöb
A mostani referendum sikere főleg azon múlik, hogy átlépi-e vasárnap estig a részvétel a 30 százalékos érvényességi küszöböt, mert ha ez teljesül, akkor az eredményességhez szükséges igen szavazatok aránya minden bizonnyal meghaladja majd a választói névjegyzékben szereplők számának 25 százalékát, hiszen az ellenzők távolmaradásukkal próbálják meggátolni a hagyományos család fogalmának alkotmányba iktatását.
A referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család "egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon" alapul, ami meggátolná az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a "házaspárok" fogalom szerepel.
A szavazókörök vasárnap 21 óráig tartanak nyitva.
Kétnapos szavazás
Romániában a legutóbbi alkotmánymódosításkor, 2003 októberében rendeztek utoljára kétnapos voksolást. Akkor még 50 százalékos volt az érvényességi küszöb. Az első napon 14,3 százalékos volt a részvétel, de a népszavazás második napjának végéig 55 százalék fölé emelkedett a részvétel, azaz a második napon csaknem háromszor többen járultak az urnákhoz, mint az elsőn, és így sikerült Románia alkotmányát a küszöbön álló NATO- illetve európai uniós csatlakozás követelményeihez igazítani.