Az Európai Unió a béke záloga a kontinensen, ezért nagyobb tiszteletet érdemel, nem szabad bemocskolni - jelentette ki évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.
"Örüljünk neki, hogy békés kontinensen élhetünk, olyan Európában, amely az uniónak köszönhetően békés" - mondta Jean-Claude Juncker. "Utasítsuk el azt a nacionalizmust, amely bűnösöket keres az együttélést lehetővé tévő megoldások helyett" - tette hozzá.
Tolerancia és nyitás
Az Európai Uniónak még inkább szuverén szereplőként kell fellépnie a nemzetközi porondon, a kontinensnek saját kezébe kell vennie a sorsát. Juncker hangsúlyozta, hogy
az EU szuverenitása a tagállamok szuverenitásából ered, nem lép annak helyébe.
A nemzeti szuverenitás megosztása erőssebbé teszi az unió országait - mutatott rá. "Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul, Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia. Európa soha nem válhat erődítménnyé, amely hátat fordít a világnak, a szenvedők világának" - mondta.
A migráció kérdése
Az Európai Unió jóval nagyobb haladást ért el a migrációs helyzet kezelése terén, mint azt egyesek elismerik, az elmúlt években töredékére esett a Földközi-tengeren érkező menedékkérők száma - közölte Jean-Claude Juncker.
A Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, a középső részén mintegy 80 százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni. Hozzátette, hogy a helyzet kezelését célzó hét bizottsági javaslat közül ötöt már elfogadtak.
A tagállamok ugyanakkor még nem találták meg a megfelelő egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között - emelte ki, és ezért felszólította az EU soros osztrák elnökségét, hogy tegye meg a döntő lépéseket a tartós, kompromisszumos megoldás érdekében.
Partnerség Afrikával
Európa és Afrika közötti beruházási és munkahelyteremtési partnerség létrehozására tett javaslatot Jean-Claude Juncker, amelynek nyomán - mint mondta - a várakozások szerint már öt éven belül akár 10 millió munkahely jöhetne létre Afrikában.
"Afrikának nem adományokra, hanem valódi és tisztességes partnerségre van szüksége"
- mondta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. Mint rámutatott, ez az EU-nak is hasznára válna, ugyanis 2050-re Afrika lakossága eléri a 2,5 milliárdot.
Kiemelte: Afrika kereskedelmének 36 százalékát az EU-val bonyolítja le, miközben ez a szám Kína esetében 16, az Egyesült Államok esetében pedig 6 százalék, de ez még nem elég. A számos afrikai országgal létrejött kereskedelmi egyezményeket egy kontinensek közötti szabadkereskedelmi megállapodássá kellene alakítani - vélekedett.
A jogállamiság helyzete
Az Európai Bizottság elnöke szerint meg kell indítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást azon országok ellen, amelyekben a jogállamiság veszélybe került. Juncker teljes támogatásáról biztosította a jogállamisági vitákban Frans Timmermanst, a brüsszeli testület első alelnökét, akinek "tárcájához" a jogállamiság kérdése tartozik.
Emellett pedig arról is beszélt, hogy vissza kell térni a kompromisszumkeresés művészetéhez, az ugyanis "nem meggyőződéseink vagy értékeink feladását jelenti".
Az euró szerepe
Meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, hogy a közös valuta az új európai szuverenitás aktív eszközévé váljon - mondta az Európai Bizottság elnöke.
Abszurdnak nevezte, hogy Európa az energiaimportjának 80 százalékát amerikai dollárban fizeti, miközben a behozatal mindössze 2 százaléka érkezik az Egyesült Államokból. "Abszurd, hogy európai cégek dollárban vásárolnak európai repülőgépeket" - fogalmazott.
Az elnök emellett arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagországok kormányait tömörítő tanács, vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga.