A francia elnök ismét hangsúlyozta, hogy az unió nem támaszkodhat túlzottan az Egyesült Államokra saját biztonságának megőrzése érdekében.
Dánia azonban az úgynevezett kimaradási (opt-out) záradék értelmében nem vesz részt többi között az uniós katonai együttműködésben. A koppenhágai kormány és a törvényhozók többsége is a távolmaradást lehetővé tevő klauzula eltörlését akarja, azonban tartózkodnak egy erről szóló népszavazást tartani, mivel a kérdés korábban kétszer is kudarcot vallott a referendumon.
"Úgy hiszem, Dánia európai elkötelezettsége túl szerény" - mondta Macron sajtókonferenciáján, miután Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnökkel találkozott. "Úgy gondolom, Dánia többet is tehetne Európában" - tette hozzá.
"Nem referendumot sürgetek, hanem egy vitát, amelynek nem szabad csak fekete-fehér színekben zajlania" - jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök.
"Franciaországgal ellentétben Dániának számos fenntartása van az EU-val szemben, abban azonban egyetértünk, hogy a világnak egy globális hanggal rendelkező, erős Európai Unióra van szüksége" - emelte ki Rasmussen. Mint mondta, ezért állapodtak meg a biztonsági, klíma és energetikai kérdésekben való szorosabb együttműködésről. "Nagyobb felelősséget kell vállalnunk saját biztonságunkért" - hangsúlyozta a dán kormányfő.
"Ugyanazok az elképzeléseink vannak. Az EU-nak nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a klímavédelemrérdekében is" - húzta alá Emmanuel Macron.
A francia elnököt II. Margit dán királynő fogadta a koppenhágai repülőtéren, a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseit megelőzően, Macron az elesett dán katonák emlékművénél helyezett el koszorút. Később diákok vitafórumán vett részt és meglátogatta a 2015 február 14-i terrorcselekmény színhelyét Koppenhágában, aminek két ember esett áldozatul és öten megsebesültek.
Szerdán Macron kétnapos látogatásra indul Helsinkibe, ahol finn hivatali partnerével, Sauli Niinistövel, illetve Juha Sipila kormányfővel készül találkozni.