Ukrajna 2019 után is átengedheti területén az Európába tartó orosz gázt – erről írt név nélküli forrásokra hivatkozva a mérsékeltnek számító Vedomosztyi orosz gazdasági lap. A tárgyalások annak ellenére indulnak meg, hogy Ukrajna és nyugati szövetségesei valamint Oroszország viszonya különösen elmérgesedett a Krím-félsziget elcsatolása és a kelet-ukrajnai válság miatt.
A Vedomosztyi forrásai szerint nem a jelenlegi és jövőre lejáró gázszállítási szerződést vizsgálják felül, hanem egy akár 2020-tól érvényes, új megállapodásról tárgyalnak majd a felek. A lap szerint kezdeti stádiumban vannak a kontaktusok az orosz Gazprom és az ukrán Naftagaz energiacégek között.
Az újságnak név nélkül nyilatkozó egyik illetékes emlékeztetett rá, hogy a két cég képviselői néhány hete már találkoztak, és a megbeszélésen téma volt az Európába irányuló orosz gázszállítás, azaz a tranzitgáz 2019 után történő átengedése.
A politikai helyzettel párhuzamosan az orosz és az ukrán energicég viszonya is elmérgesedett.
A legutóbbi fejlemény az volt, hogy februárban a kereskedelmi vitákban véleményt mondó Stockholmi Döntőbíróság arra kötelezte a Gazpromot, hogy fizessen több, mint 2,5 milliárd dollárt a Naftogaznak, mert úgymond alulteljesítette a szerződéses vállalásait a tranzitszállításokról. A Gazprom erre közölte, hogy nem ért egyet a döntéssel, és jogi úton fellép ellene.
Tavaly nyáron ugyanakkor szintén a stockholmi bíróságon a Gazprom követelt 34,5 milliárd dolláros kártérítést a Naftogaztól, amiért az úgymont nem tett eleget a 2009-es gázvásárlási szerződés egy részének és jóval kevesebb gázt vett át.
A testület akkor is az oroszok ellen ítélt, annak ellenére, hogy a szerződési feltételek kimondták, hogy akkor is fizetnie kell a gázért, ha nem veszi át. Egy harmadik ítélet pedig szintén az ukrán félnek kedvezett, mert megsemmisítette a szerződés ama kitételét, amely szerint az ukránok nem adhattak el harmadik félnek a Gazpromtól beszerzett gázt.
Az idei vita során az oroszok márciusban visszaadták az ukránoknak a márciusi szállításokra kapott pénzt és azt mondták, nem újítják fel azokat, ha nem lesz az érvényes szerződést kiegészítő megállapodás. Utána még jobban elmérgesedett a helyzet, amikor az oroszok felmondták a gázszállítási szerződést, miközben ismét a stockholmi döntőbírósághoz fordultak.