"Ez minden más idegméregnél tízszer erősebb. Mi több, gyakorlatilag gyógyíthatatlan. Ezek az emberek, a férfi meg a lánya, gyakorlatilag már elmentek.
Még ha életben is maradnak, nem fognak felépülni"
- jelentette ki az Egyesült Államokban élő Mirzajan az Interfax hírügynökség által is ismertetett interjúban.
Theresa May brit miniszterelnök hétfőn a londoni parlamentben azt állította, hogy a Szkripal és lánya elleni múlt heti angliai gyilkossági kísérlethez fegyverekben is használható minőségű, "Oroszországban kifejlesztett", a Novicsok hatóanyagcsoportba tartozó idegmérget használtak, ezért "nagyon valószínű", hogy a támadás mögött Moszkva áll. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Moszkva "nem bűnös" a mérgezésben.
Mirzajan feltételezése szerint a bináris - két alkotóelemből álló - méreg önmagában ártalmatlan alkotóelemeit külön-külön szállíthatták Nagy-Britanniába, ahol közvetlenül a bevetés előtt aeroszolt állítottak össze belőlük.
A szakértő szerint a hatóanyagból nyári időben kétgrammnyi is elegendő ahhoz, hogy 500 embert megöljön.
A Kommerszant című orosz gazdasági napilap közölte, hogy a Novicsok szériájú "harmadik generációs", alkotói szerint páratlan hatóerejű idegmérgeket a nyolcvanas évek közepére fejlesztették ki a Szovjetunióban, a Szaratov megyei Sihaniban, a Szerves Kémiai és Technológiai Tudományos Állami Kutatóintézetben (GNIIOHT). A program vezetői 1991-ben Lenin-rendet kaptak.
Az Izraelből és Ukrajnából szerkesztett, orosz nyelvű NEWSru.com hírportál szerint a Novicsok hatóanyagokon az 1973-ban elindított titkos Foliant program keretében 200 tudós dolgozott, P.P. Kirpicsov tudományos főmunkatársa irányítása alatt. A cél új, a külföldi analógiákat meghaladó hatóerejű, gyorsan lebomló, közeli kontaktusban, rendkívül kis mennyiségben alkalmazható idegméreg kidolgozása volt. A program keretében, amelynek részleteit az 1990-es évek elején Mirzajan és egy kollégája, Vlagyimir Ugljov tárta a nyilvánosság elé, kidolgozták a 33-as anyag, az A-232 és az A 234-es kódnevű szert; ezek alkotják a Novicsok családot.
Hatásmechanizmusuk alapján a Novicsok csoport tagjai az acetilkolin-észteráz enzim irreverzibilis gátlói közé tartoznak. Az acetilkolin ingerületátvivő anyag, amelyet az enzim rendes esetben lebont, elkezd felhalmozódni az idegátkapcsolódásokban, ami az idegrendszer túlzott ingerléséhez, majd gyors kimerüléséhez vezet. A Novicsok-mérgezés tüneteiről kevés nyilvános információ jelent meg, a feltételezések szerint azonban a klinikai kép hasonló lehet ahhoz, ami a közönséges idegbénító mérgek (szarin, szomán, VX) esetében.
Vannak azonban különbségek is: a sérülések gyakorlatilag gyógyíthatatlanok, a megmérgezett emberek pedig, ha életben is maradnak, munkaképtelen nyomorékká válnak. Késleltetett neurotoxicitás - az idegrendszer súlyos, bénulásokban jelentkező sérülése - alakul ki a mérgezést követő egy-három hétben, ami az ismert gyógymódok segítségével nem kúrálható ki.
A Novicsok alkalmazásának a Szkripal-ügyig egyetlen esete vált ismertté: 1995-ben így mérgezték meg Ivan Kivipidit, a Roszbizneszbank elnökét, akinek a telefonkagylójára került az A-232-es szerből. Meghalt Kivipidi titkárnője is, aki az egyik forrás szerint ugyanarról a telefonról hívta a mentőket, egy másik szerint viszont csak port törölt az irodában.
Sajtóforrások szerint meghalt a boncolást végző orvos is.
A bűncselekmény mögött a bankár üzlettársa, Vlagyimir Hucisvili állt, aki a Novicsokot a GNIIOHT egyik munkatársától szerezte be. A szertől állítólag a gyilkos is súlyos mérgezést kapott. Hucisvilit és a kutatóintézet vele összejátszó munkatársát leültették.
A Kommerszant az orosz szakszolgálatok egy meg nem nevezett volt munkatársára hivatkozva azt írta, hogy idegbénító szereket csak abban az esetben szokás alkalmazni, ha az incidens körül valaki nagy port akar felverni.
Az informátor "piszkos módszernek" nevezte az "alany" harci eszközökkel történő "likvidálását", mert ilyen esetben fennáll mások nem szándékos megmérgezésének veszélye is.
Mint arra a Szkripal-ügy kirobbanása után több moszkvai tisztségviselő is rámutatott, Oroszország tavaly szeptember 27-én jelentette be, hogy maradéktalanul felszámolta vegyifegyver-készleteit.
Mirzajan mégis úgy vélekedett, hogy a Szkripal-ügy mögött csakis Oroszország állhat, mert az elképzelhetetlen, hogy Moszkva feloldaná az Újonc csoport képletét, a később vegyítendő reagenseket viszont diplomáciai postával bárhová el tudja juttatni. Az ügyben megszólaló orosz politikusok és szakértők ezzel szemben arra hívták fel a figyelmet, hogy a Novicsok alkotóelemeit a Szovjetunió más volt köztársaságaiban is tárolhatták, sőt, hogy a méreg képlete ennyi idő alatt más országokba is eljuthatott.