Új szelek fújnak Romániában?

Infostart / InfoRádió - Domanits András
2018. január 19. 19:27
Viorica Dăncilă új román miniszterelnökkel várhatóan nyugodtabb lesz a román-magyar politikai párbeszéd, azonban a székelyföldi autonómia továbbra is feszültséget kelthet. Ezekről a kérdésekről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, és Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa.

A hónap végén ugyan megalakul Romániában az új kormány, Viorica Dăncilă román miniszterelnök azonban várhatóan még több ponton átalakítja majd a kabinetjét. Romániában a vidéki pártelit igyekszik az embereit betenni a kormányba, vagyis az elkövetkező hónapokban még bizonytalan lesz a kormányzás. Viorica Dăncilă  valószínűleg így csak a napi feladatokra fog tudni koncentrálni – mondta Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az InfoRádió Aréna című műsorában. 

Az új miniszterelnöknek is követnie kell a meglévő pártprogramot és az államfő által meghatározott külpolitika sem ad számára túl nagy mozgásteret - tette hozzá a szakértő. Azt is elmondta, hogy a leendő miniszterelnököt jelentősen támogatni fogja a belügyminiszter, illetve a gazdasági és vidékfejlesztési miniszter is, akik komoly forrásokkal rendelkeznek, ezért van esély arra, hogy valamilyen sikert elérjenek az elővetkező két és fél évben, amíg kormányon vannak.

Nem számíthatunk arra, hogy a román miniszterelnök-váltás után előrelépés lesz a román-magyar kétoldalú politikai kapcsolatokban.

„A politikai párbeszéd hangja mindenféleképpen nyugodtabb lesz a román és a magyar fél között” 

– mondta Barabás T. János, aki ezt azzal indokolta, hogy Dăncilă miniszterelnök asszonynak nem lesz érdeke éleznie az ellentéteket az RMDSZ-szel, mert szüksége van a kormánynak a magyar párt támogatására is a törvényhozásban.  

Autonómia újratöltve 

Az erdélyi magyar pártok nemrég fogadták el a székelyföldi autonómiára vonatkozó koncepciót. A bejelentés időpontja azért is volt érzékeny, mert szinte egybeesett a Gyulafehérvári nyilatkozat 100 éves évfordulójával (1918. december 31.), amikor is kimondták Erdély és Románia egyesülését. 

Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa szerint Mihai Tudose "akasztós" kijelentése nem derült égből a villámcsapásként jött, mert a román közéletben és sajtónyilvánosságban épp az autonómia-koncepció kapcsán rendszeressé váltak a beszélgető műsorok és esti talk show-k, amelyekben az volt a téma, hogy mit akarnak itt a magyarok, biztosan fel akarják bontani az egységes román államot.

Az, hogy a három romániai magyar párt autonómiai megállapodást kötött egymással, a románok szemében az elszakadási vágyat jelképezi, mivel számukra az autonómia egyenlő a szeparatizmussal - fejtették ki a szakértők.

Pedig „nincsen szó közös koncepcióról egyelőre, hanem

egy másfél oldalas megállapodás született meg, ami gyakorlatilag annyit tartalmaz, hogy bizonyos alapelvekben továbbra is egyet ért ez a három szervezet”

–  tette hozzá Illyés Gergely.

Szerinte a megállapodás utal a 90-es években írt Kolozsvári Nyilatkozatra, amiben az akkori erdélyi magyarság politikai vezetői már deklarálták az autonómiára való törekvésüket. Hozzátette, hogy a közös alapelvek mellett azonban most a három romániai magyar pártnak az autonómiáról nincsen közös koncepciója. 


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Autonómiatörekvések
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Az új kormány mozgástere
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást