A YouGov közvélemény-kutató társaság felmérése szerint csaknem minden második német úgy gondolja, hogy Angela Merkelnek még a 2021-ig tartó törvényhozási ciklus vége előtt távoznia kell a kancellári tisztségből, amennyiben ismét megválasztják kormányfőnek.
Kiss. J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára elmondta, hogy a német politika reakciója is egyértelműen mutatja, hogy Angela Merkel körül fogy a levegő. Így gondolja többek között a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke is, aki szerint újra lehetne gondolni a Jamaica-koalíciót – vagyis a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU), illetve a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Szövetség ’90/Zöldek együttes kormányzó szövetségét –, de már Merkel nélkül.
Albert Lammel, a Bundestag egykori elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem hisz a nagykoalíciós tárgyalások sikerében, szerinte új választások lesznek, de Merkel ki fog maradni belőlük.
Sigmar Gabriel volt szociáldemokrata pártvezér, jelenlegi külügyminiszter szerint a nagykoalíciós tárgyalások feltétele továbbra is az, hogy megreformálják az egészségügyi rendszert (vagyis a privát és a nem privát egészségbiztosítás kettősségének megszüntetése), illetve az Európa-politikában való egyetértés, ami a szociáldemokraták elvárása szerint a Macron-féle elképzelések érvényesülését jelenti, a CDU viszont több kérdésben nem ért vele egyet.
Az Észak-Rajna-Vesztfália CDU-s tartományi miniszterelnöke, Armin Laschet arról beszélt, hogy a szintén a szociálidemokraták által előfeltételként megfogalmazott családegyesítés ügyében lát kompromisszumot. Egy berlini bírósági döntés szerint ugyanis ha egy oltalmazotti státusban lévő menekültek van lakása és állása, a családegyesítést meg lehetne valósítani, és ez Laschet szerint egy jó kompromisszum lenne. A CSU egyik szóvivője azonban kijelentette: minden kompromisszumot elutasít a családegyesítés ügyében.
Gondolkodnak arról, mi lesz Merkel után
Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a német politikai elitben elkezdődött a gondolkodás a Merkel utáni időszakról, és akár a mostani időszakot is lehet már „poszt-Merkel-i szakasznak” nevezni. Mindezek a megnyilatkozások pedig mutatják a nagyfokú bizonytalanságot is a jövő héten kezdődő puhatolózó nagykoalíciós tárgyalások előtt. Akkor még csak az dőlne el, hogy a formális koalíciós tárgyalásokra sor kerülhetne-e.
Van alternatíva?
A már említett közvélemény-kutatás szerint a németek 47 százaléka "nemet mondana" Merkelre. Az viszont visszatérő kérdés, hogy van-e olyan, akire igent mondanának, vagyis ki lehet Angela Merkel alternatívája.
Ez a kérdés már 2016-ban is felmerült, amikor Merkel 3-4 tartományi választást elveszített:
a kancellár az „alternatíva nélküli vesztes”,
mondták akkortájt. Kiss. J. László azt is elmondta, hogy a nyugat-európai politikai rendszerek fejlődéséből (például Franciaországban Emmanuel Macron vagy Ausztriában Sebastian Kurz személyéből) azt látni lehet, hogy kialakult egy kereslet egy új, fiatal, vagy épp egy idősebb, tapasztaltabb politikus irányába. Mivel sok esetben ezek a keresések révbe is értek, így ez a lehetőség nem zárható ki Németországban sem.