Emmanuel Macron igyekszik bővíteni Franciaország külpolitikai mozgásterét – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.
„Nagyon határozottan és először Francois Mitterand óta olyan szerepet vállal föl európai uniós ügyekben, amelyekben kezdeményező lehet, és nagyjából Mitterand óta nem is volt olyan nemzetközi környezet, ami fogadókész lenne rá.”
Szűcs Anita szerint Macron szeptemberi, a Sorbonne-on elmondott beszéde Európa következő évtizedéről történelmi jelentőségű volt.
„Amit a populizmus elleni harcról felvetett; hogy minden ország a saját választási rendszerében látja, hogy a középpártok szűkülnek az esélyei, és az, hogy közös európai keretet adni a szélsőségek visszaszorításának, új és izgalmas gondolat.”
Az, hogy néhány hete a Momentum Mozgalom néhány vezetője Emmanuel Macron francia elnök kampánycsapatánál járt is azt mutatja, hogy
a francia diplomácia nagy offenzívában van
– mondta Szűcs Anita.
„Macronnak van egy olyan jövőképe, amivel azt mondja, hogy tagállami szinten és azokat megtámogatva fel kell venni a harcot az Európa-ellenes hangok ellen, és valamiféle európai vitát, kezdeményezést kell tenni, hogy Európa aktívan megváltoztassa az európaiak felfogását. Ennek egyik eleme, hogy szimpátiáját fejezi ki bizonyos erők mellett, illetve akár ellen is.”
A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az, hogy különböző államok nem hivatalos módon támogatnak politikai erőket, megszokott dolog, amivel Franciaország is él.
A terrorizmus oka
A franciák gazdasági okokkal kötik össze az elmúlt évek terrorista merényleteit, nem pedig a menekültválsággal - mondta Szűcs Anita.
„A felmérések azt mutatják, hogy a franciák nem kötik össze szorosan a bevándorlás és a terrorizmus kérdését, hiszen Franciaországnak világos a szíriai, az Iszlám Állam elleni szerepvállalása, és az Iszlám Állam háborút hirdetett Franciaországban, ennek megnyilvánulásai a terrorcselekmények. Ugyanakkor azt lehet látni arról, hogy a franciák hol és mikor mit gondolnak, hogy ahol rosszabbak a gazdasági körülmények, nagyobb a munkanélküliség, ott kötik inkább a bevándorláshoz a biztonsági problémákat. Kelet-nyugati választóvonal van Franciaországban.”
Szűcs Anita kiemelte, hogy a francia állam a muszlim közösségekkel közösen dolgozik az integráció erősítésén.
„A társadalmi integráció Franciaországban sem tökéletes.
Nagyon sokáig automatikus integrációt feltételezett az állam. A francia állam 2004 óta aktívabb szerepvállalást folytat a muszlim közösség bevonásával. Ez egy nagyon érdekes párbeszéd.”
A Budapesti Corvinus Egyetem docense arról is beszélt, hogy a terrorizmus ellenes törvény bizonyos esetekben segítette a hatóságok munkáját, de olykor visszaéléseket is eredményezett.
„A vizsgálóbizottság jelentései azt mutatják, hogy sok olyan támadás volt, amit sikerült meghiúsítani, nagyon sok eset volt, amikor ez segített a nyomozásban a bűnesetek felderítésében, de visszaélésekre is volt példa.”
Szűcs Anita hozzátette: a terrorizmus ellenes törvény egy ideglenes jogszabály, amelyet a kormány sem tart tökéletesnek, ezért meghallgatják és beépítik a kritikákat.