A kezdethez képest jelentősen puhult Magyarország és a V4-ek álláspontja az elsősorban a francia köztársasági elnök által forszírozott kiküldetési irányelvet illetően, a magyar küldöttség a foglalkoztatási tanács hétfői ülésén mégis a közös álláspont ellen szavazott. A szavazást megelőzően 12 órán át gyűrték egymást a nemzeti delegációk, akik a nap végén nyélbe ütötték az alkut a kiküldött munkavállalókról szóló, 1996-os irányelv módosításáról. Így a Tanács ezzel a közöd állásponttal bocsátkozik most majd egyeztetésekbe az Európai Parlamenttel a körülbelül 2 millió európai munkavállalót érintő jogszabályról - írja a BruxInfo.
Magyarországhoz hasonlóan Lengyelország, Litvánia és Lettország is nemmel szavazott az észt elnökség kompromisszumos szövegére, míg a brit, az ír és a horvát delegáció a közúti közlekedési szállítási szektor versenyképességét féltve tartózkodott a voksolásnál. A BruxInfo nevük mellőzését kérő forrásokból úgy értesült, hogy erős lobbizásra – amiben a franciák vitték a prímet –
a cseheket és a szlovákokat végül hétfő éjszaka sikerült leszalámizni a közös visegrádi álláspontról.
Így Magyarország, amely a közös álláspontot kidolgozta és arról hónapok óta egyeztetett Franciaországgal, végül nemmel szavazott. Így a két évvel ezelőtti kötelező menekültkvótához hasonlóan Budapestet egy másik kényes, nyugat-keleti választóvonal mentén elkülönülő politikai ügyben is leszavazták és kisebbségben maradt. A V4-es alkupozíció lényege az volt, hogy készek belemenni a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorításába és a kiküldöttek javadalmazási szabályainak módosításába, cserébe a közúti fuvarozói szektor sajátosságainak (mobil jellegének) elfogadásáért és külön paramétereinek egyidejű rögzítéséért az irányelv felülvizsgálatában.
Ez a feltétel csak annyiban teljesült, hogy a kiküldött munkavállalókra vonatkozó módosított szabályok most még nem vonatkoznak a közúti teherfuvarozókra, hanem csak a szektorspecifikus jogszabály (erre a Bizottság nemrég előterjesztett egy külön javaslatot) hatályba lépésének időpontja után. A V4-ek közös álláspontjának értelmében – ami mögé egy ponton 14 tagországot sikerült felsorakoztatni – a nemzetközi áruszállítás tekintetében 10, az úgynevezett kabotázs fuvarok esetében (egy tagállamon belül található két célpont közötti fuvar) 7 napig nem alkalmaznák a kiküldetési szabályokat.
Ezt követően pedig csak a javadalmazásra és a fizetett éves szabadságokra vonatkozó rendelkezéseket lehetne alkalmazni.
További megszorításként a kiküldetési idő meghatározásakor 24 órát kellene egy napnak tekinteni és nem 6 órát, amit a Bizottság eredetileg javasolt.
A tranzit forgalmat pdig teljesen mentesítenék a kiküldetési irányelv hatálya alól. Úgy tűnik, hogy végül ezeket a paramétereket nem sikerült előzetesen rögzíteni, és a magyar küldöttség a V4-es pozícióhoz tartva magát nemmel szavazott. Ami a kiküldött munkavállalást illeti, a tagállamok általános elvként elismerték azt, hogy ugyanazért a munkáért, ugyanazon a helyen azonos javadalmazás jár a kiküldött munkavállalóknak is, akik tehát az alapbéren felül a különböző juttatásokat és bónuszokat is a helyi munkaerővel azonos mértékben élvezhetnék. A kiküldött munkavállalás maximális időtartamát a jövőben 12 hónapban rögzítik, ami indokolt esetben meghosszabbítható lesz 6 hónappal (jelenleg lényegében nincs időhatára a kiküldésnek). A kikölcsönzött munkavállalókra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a helyi munkaerőre.
A miniszterek azt a javaslatot is jóváhagyták, hogy a tagállamok négy éves átmeneti időszakot kapjanak a felülvizsgált irányelv rendelkezéseinek átültetésére.
Emmanuel Macron, francia elnök twitteren üdvözölte a megállapodást.