Mianmari vezetők az Arakáni Rohingja Üdvhadsereg (ARSA) nevű lázadó csoportot vádolják a házak felgyújtásával. Ez a muzulmán szélsőséges szervezet vállalta magára a múlt héten több rendőrs és egy katonai támaszpont elleni összehangolt támadás elkövetését az északnyugat-mianmari szövetségi államban. A rajtaütések nyomán fegyveres összecsapások törtek ki, s a mianmari hadsereg "tisztogatási műveletbe" kezdett. A Bangladesbe menekülő rohingják szerint azonban a gyújtogatás és hadsereg által elkövetett gyilkosságok célja, hogy kiűzzék őket az országból.
Arakán államban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba.
Közben Arakán szövetségi államban legalább 250 ezer ember nem jut élelmiszersegélyhez, miután a mianmari hadsereg és a rohingják közötti harcok miatt az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) felfüggesztette az élelmiszerosztást.
A helyzet nagyon feszült az északnyugati országrészben a humanitárius szervezetek számára, amióta a gyakorlatilag az Aung Szan Szú Kjí Nobel-békedíjas egykori ellenzéki vezető által irányított kormány megkérdőjelezte a működésüket, arra hivatkozva, hogy a lázadók táborában élelmiszercsomagokat találtak.
Pierre Peron, az Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) szóvivője szombaton elmondta, hogy a támadások kezdete óta minden élelmiszersegély-műveletet felfüggesztettek, ami "250 ezer belső menekültet és más, sérülékeny lakost érint".
A térségben mintegy 120 ezer rohingja él a szitvei menekülttáborban a 2012-ben kitört felekezetközi összecsapások óta. Nem kapnak munkát és az utazásaikat is korlátozzák, így nagyban rászorulnak az élelmiszersegélyekre.
António Guterres ENSZ-főtitkár pénteken önmérsékletre és nyugalomra szólította fel a feleket a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében.
Egy hét alatt több mint 400 ember halt meg és mintegy 40 ezren menekültek el Bangladesbe az ENSZ adatai szerint, tízezrek pedig a határon rekedtek.