Szerdán a 86 éves Raúl Castro utoljára elnököl a castróista forradalom kezdetének évfordulóján, amely a Moncada laktanya 1953. július 26-ai ostromához kapcsolódik, s amely elbukott ugyan, de megingatta a Batista-rezsim megdönthetetlenségének mítoszát.
Raúl Castro a tervek szerint 2018 februárjában vonul vissza az elnöki posztról.
A Raúl Castro nevével fémjelzett éra legmarkánsabb eseménye 2014. december 17-én következett be, amikor a televízióban Castro kilátásba helyezte a közeledést régi hidegháborús ellenfelével, az Egyesült Államokkal. 2015. június 20-án a két ország felújította diplomáciai kapcsolatait, 2016 márciusában a kubai elnök Havannában fogadta Barack Obama demokrata párti amerikai elnököt.
A normalizálódás folyamata lefékeződött azóta, hogy beköltözött a Fehér Házba Donald Trump republikánus elnök,
aki Kubával szemben a keményebb irányvonal híve.
Havanna ugyancsak javította kapcsolatait az Európai Unióval, 2016-ban megállapodást írt alá a Huszonnyolcakkal a politikai párbeszédről.
2013-ban Raúl Castro véget vetett a kubaiak külföldi útjait akadályozó drákói korlátozásoknak.
Manapság akár két évig is távol lehetnek hazájuktól, nem veszíthetik el javaikat, lakásukat, amennyiben legálisan távoztak külföldre.
A reform megkönnyítette az emigráns kubaiak látogatásait és visszahonosítását. 2013 januárja és 2016 decembere között több mint 670 ezer kubai egymillió utat bonyolított le más országokba, s egyedül 2016-ban 14 ezer külföldön élő kubai telepedett vissza az országba.
Raúl Castro idején a kubai gazdaságban kapuk nyíltak a magánkezdeményezések előtt.
Manapság Kubában körülbelül félmillió a maszekok száma, az aktív lakosság tíz százalékát teszik ki.
A Castro testvérek több mint hat évtizedes hatalomgyakorlása után a mostani kubai elnök a nemzedéki megújulás mellett teszi le voksát. Kétszer öt évben korlátozta a vezető állásokban eltölthető időt. Raúl Castro hivatalosan 2008 óta elnök, jövőre távoznia kell tisztségéből.
Raúl Castro törvényt dolgoztatott ki a külföldi beruházások bátorítására és Marielben, 45 kilométerre Havannától kikötőt avatott fel, amelyet a Karib-tenger legnagyobb konténerkikötőjének szánnak. A kikötőhöz ipari-logisztikai övezet (különleges gazdasági övezet) csatlakozik. Jelen pillanatban azonban az amerikai embargó és a kubai kormány korlátozásai miatt a külföldi beruházások országos átlagban elmaradnak a kitűzött céloktól.
- 2015 végén Kubának sikerült újratárgyalni a kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub 14 országánál az 1980-as évek óta befagyasztott adósságállomány törlesztési feltételeit, s elérni 8,5 milliárd dollár kamattartozás elengedését.
- Az Oroszországgal, Kínával és Mexikóval szemben fennálló pénzügyi kötelezettségek feltételeit is újratárgyalták.
Raúl Castro idején liberalizálták a gépjármű- és lakáspiacot,
2013 óta pedig a kormány megszorításokkal ugyan, de engedélyezi az internethez való hozzáférést.
Manapság 370 nyilvános wifizóna és 630 internetkávézó működik az országban. Kísérleti alapon 38 ezer szélessávú internetvonalat szereltek be magánszemélyeknél, de az ország még így is hátul kullog az internetes összehasonlításokban.