Áder János köztársasági elnök emlékeztette hallgatóságát, hogy 3 éve az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az IPCC jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozásnak több társadalmi, gazdasági, egészségügyi és szociális következménye is lesz, így a vízgazdálkodást érintve az áradások és az aszályok gyakoribbá válnak, az élelmiszer-termelés feltételei romlanak, a társadalmi konfliktusok erősödnek és tömeges migráció várható.
"Ha hozzátesszük a Világbank másik elemzését, ami azt mondja, hogy a megaaszályok által okozott kár még ennél is nagyobb lehet, akkor joggal mondhatjuk azt, hogy nagy a baj. Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy
a jövő megérkezett.
A néhány évvel ezelőtti jóslat mindennapi valósággá vált."
Az államfő aláhúzta, nap mint nap kapjuk az újabb figyelmeztetéseket a természettől, hogy további halogatásra már nem nagyon maradt időnk, majd a közelmúlt súlyos áradásaival, illetve aszályaival, valamint a termőterületek csökkenésével támasztotta alá állítását.
"Tanulságként leszögezhető, hogy a globális vízválság mára fenyegető valósággá vált."
Áder János számos javaslatot fogalmazott meg a tanácskozáson, ezek között szerepel, hogy a párizsi klímaegyezményhez ne csak a szuverén államok, hanem városok, tartományok, szövetségi államok is csatlakozhassanak.
"Terjesszük ki a párizsi megállapodást a tengeri hajózásra is!
Az egyik legnagyobb kibocsájtó és növekszik is a kibocsájtása, tartósan, hosszútávon nem maradhat ki a klímamegállapodások sorából és azt is megfontolandónak tartom, hogy a légi közlekedésre vonatkozó szabályokat tovább szigorítsuk, a nem olyan nagyon régen létrejött kompromisszumos megállapodás kevés, tovább kell lépni."
Emellett köztársasági elnök javasolta a vizes infrastruktúrát érintő befektetések megduplázását a következő öt évben, illetve azt, hogy a klímavédelmi források legalább harmadát fordítsák az ellenálló-képességet fejlesztő vízügyi beruházásokra. Az ENSZ működését érintve Áder János sürgette, hogy
legyen egy központi felelőse a szervezeten belül a vízügyi kérdéseknek,
amely értékelése szerint gyorsabb és hatékonyabb reagálást tenne lehetővé.
Áder János hangsúlyozta, hogy bár a párizsi klímamegállapodás azt a célt tűzte ki, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest két Celsius-fok alatt maradjon, ehhez további súlyos döntésekre volna szükség.