A "hetes cikkelyről" szóló döntés nyomán az EP állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottsága készít először állásfoglalást arról, hogy szükséges-e az eljárás Magyarországgal szemben.
Ha úgy döntenek, hogy igen, újból szavaz az Európai Parlament és megkezdődik a tényleges, formális eljárás.
Ezután a magyar kormánynak egyeztetnie kell az uniós szervekkel arról, hogy megsértik-e az intézkedései az uniós alapértékeket (ez még nem a hetes cikkely eljárása). Ezt az unióban megvitatják, ajánlásokat adnak, majd állást foglalnak arról, hogy fennáll-e a veszélye Magyarországon annak, hogy megsérülnek az uniós alapértékek.
Ha az ajánlások után is úgy látják, hogy igen, akkor az Európai Tanács arról dönthet, hogy milyen konkrét ügyekben és milyen okokból sértették meg az alapjogokat a magyar intézkedések, illetve a folyamat végén arról is határoznak, hogy milyen következményekkel kell szembenéznie Magyarországnak.
A végső döntést azonban már a legmagasabb szinten, a Tanácsban hozzák meg, vagyis nem az országok képviselői, hanem a tagállamok állam- és kormányfői szavaznak, és teljes egyhangúságra van szükség (kivéve persze az érintett országot).