Van még feljebb! Majdnem kétéves csúcson a világpiaci élelmiszerárak

InfoRádió
2017. március 2. 16:24
Már a hetedik egymást követő hónapja növekszik a a FAO élelmiszerár-indexe, ezúttal leginkább a búza és kukorica drágulása dobta meg az értéket - számolt be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodája.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által nyomon követett öt alapvető élelmiszer árindexe februárban 175,5 pontos átlagon zárt, ami az elmúlt két év közel legmagasabb értéke.

Ezen belül is a gabonák 2,5 százalékot emelkedtek januárhoz képest. A búza jelentősen, a kukorica és rizs pedig közepes mértékben drágult.

Mindeközben a növényi olajok szembe mentek a trenddel és esetükben 4,1 százalékkal csökkentek az árak. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a pálmaolaj iránti kereslet mérséklődött, másfelől a két nagy exportőr, Brazília és Argentína szójatermése a korábban vártnál jobb lesz.

Nőtt a szarvasmarhahús ára, aminek hatására a FAO húsár-index is emelkedett 1,1 százalékkal februárban. A tejtermékekért is valamelyest többet kellett fizetni, főleg a vajért és tejporért.

A cukor alig fél százalékot drágult: a brazil cukornád-hiányt az Európai Unió megnövelt cukorrépa termelése valamelyest ellensúlyozza.

Mi várható az idén?

A FAO idei első gabona előrejelzése szerint 744,5 millió tonna termés várható 2017-ben, ami 1,8 százalékkal kevesebb a rekordmagas 2016-os értéknél.

Az észak-amerikai kontinens termelői leginkább azokat a növényeket preferálják, melyekért a világpiacon többet lehet elkérni. Ígéretesnek tűnik viszont az őszi búza Oroszországban, az EU-ban, Kínában, Indiában és Pakisztánban – olvasható a FAO Gabonakészletek és –igények gyorsjelentésében.

A szemes termények esetében (például a kukorica) főleg a déli félteke országai kapcsán optimisták a szakértők. Argentína és Brazília jó év előtt áll, Afrika déli része szintén.

A FAO a rizsféléknél a kibocsátás és az igények oldalán is óvatos növekedést valószínűsít.

Az emberi fogyasztásra szánt búza iránti kereslet várhatóan 1 százalékkal nő idén, az állati takarmány iránti igény akár 6 százalékkal is megugorhat. Ugyanennyivel lesz több búza a raktárakban világszerte, leginkább Ausztráliában, Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban – összesen 240 millió tonnára tornászva fel a készleteket.

A globális gabonakereskedelem mennyiségében akár a 393 tonnát is elérheti, ami valamelyest alacsonyabb a tavalyi volumenhez képest - jósolja a FAO.

Bizonytalanságok az élelmezés terén - éhínség, aszály, háború

A helyzet egyre súlyosabb Dél-Szudánban, ahol már hivatalosan is éhínség pusztít, de Észak-Nigériában, Szomáliában és Jemenben is aggasztó folyamatok zajlanak.

Miközben az élelmiszertartalékok megnyugtatóan bőségesek, az élelemhez való hozzájutás szinte ellehetetlenült a konfliktusok által sújtott országokban, és azokon a területeken (például Kelet-Afrikában), ahol aszály pusztít - olvasható a FAO termés- és élelmezési előrejelzésében.

Mintegy 37 ország képtelen megoldani élelmezését külső segítség nélkül, ezek többsége Afrika déli részén található, ott, ahol az El Nino okozta szárazság nehezítette a növénytermesztést 2016-ban. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés várhatóan új erőre kap a világ azon részén is, fegyveres konfliktusok, civil zavargások miatt a menekültek és éhezők száma máshol emelkedni fog - jósolja a FAO.