Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által nyomon követett öt alapvető élelmiszer árindexe februárban 175,5 pontos átlagon zárt, ami az elmúlt két év közel legmagasabb értéke.
Ezen belül is a gabonák 2,5 százalékot emelkedtek januárhoz képest. A búza jelentősen, a kukorica és rizs pedig közepes mértékben drágult.
Mindeközben a növényi olajok szembe mentek a trenddel és esetükben 4,1 százalékkal csökkentek az árak. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a pálmaolaj iránti kereslet mérséklődött, másfelől a két nagy exportőr, Brazília és Argentína szójatermése a korábban vártnál jobb lesz.
Nőtt a szarvasmarhahús ára, aminek hatására a FAO húsár-index is emelkedett 1,1 százalékkal februárban. A tejtermékekért is valamelyest többet kellett fizetni, főleg a vajért és tejporért.
A cukor alig fél százalékot drágult: a brazil cukornád-hiányt az Európai Unió megnövelt cukorrépa termelése valamelyest ellensúlyozza.
Mi várható az idén?
A FAO idei első gabona előrejelzése szerint 744,5 millió tonna termés várható 2017-ben, ami 1,8 százalékkal kevesebb a rekordmagas 2016-os értéknél.
Az észak-amerikai kontinens termelői leginkább azokat a növényeket preferálják, melyekért a világpiacon többet lehet elkérni. Ígéretesnek tűnik viszont az őszi búza Oroszországban, az EU-ban, Kínában, Indiában és Pakisztánban – olvasható a FAO Gabonakészletek és –igények gyorsjelentésében.
A szemes termények esetében (például a kukorica) főleg a déli félteke országai kapcsán optimisták a szakértők. Argentína és Brazília jó év előtt áll, Afrika déli része szintén.
A FAO a rizsféléknél a kibocsátás és az igények oldalán is óvatos növekedést valószínűsít.
Az emberi fogyasztásra szánt búza iránti kereslet várhatóan 1 százalékkal nő idén, az állati takarmány iránti igény akár 6 százalékkal is megugorhat. Ugyanennyivel lesz több búza a raktárakban világszerte, leginkább Ausztráliában, Kínában, Oroszországban és az Egyesült Államokban – összesen 240 millió tonnára tornászva fel a készleteket.
A globális gabonakereskedelem mennyiségében akár a 393 tonnát is elérheti, ami valamelyest alacsonyabb a tavalyi volumenhez képest - jósolja a FAO.
Bizonytalanságok az élelmezés terén - éhínség, aszály, háború
A helyzet egyre súlyosabb Dél-Szudánban, ahol már hivatalosan is éhínség pusztít, de Észak-Nigériában, Szomáliában és Jemenben is aggasztó folyamatok zajlanak.
Miközben az élelmiszertartalékok megnyugtatóan bőségesek, az élelemhez való hozzájutás szinte ellehetetlenült a konfliktusok által sújtott országokban, és azokon a területeken (például Kelet-Afrikában), ahol aszály pusztít - olvasható a FAO termés- és élelmezési előrejelzésében.
Mintegy 37 ország képtelen megoldani élelmezését külső segítség nélkül, ezek többsége Afrika déli részén található, ott, ahol az El Nino okozta szárazság nehezítette a növénytermesztést 2016-ban. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés várhatóan új erőre kap a világ azon részén is, fegyveres konfliktusok, civil zavargások miatt a menekültek és éhezők száma máshol emelkedni fog - jósolja a FAO.