„A kelet-aleppói civilek kimenekítése múlt csütörtökön kezdődött, de többször leállt. Először pénteken, amikor a különböző síita milíciák rátámadtak a buszokra, hétvégén pedig az ellenzék erői az ország más területein támadtak a konvojokra” - emelte ki Szalai Máté.
A segélyezés és a civilek evakuációja is átpolitizálódott Szíriában, nagyobb stratégiai megfontolás helyett a szemet szemért elv uralkodik – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
„Vasárnap azonban sikerült megállapodnia az ellenzéknek és a kormánynak, ezért éjszaka nagyobb ütemben megindult a kimenekítés. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 55-60 busz hagyhatta el a várost, amelyeken körülbelül 3-3.500 ember ment nyugat-aleppói területekre.”
A legfontosabb, hogy az emberek minél hamarabb egészségügyi ellátáshoz jussanak. Az ellenzék és a kormány között, Oroszország és Törökország segítségével megszületett megállapodásról Szalai Máté elmondta, több különböző, ostrom alatt álló területről igyekszik a civil lakosságot kijuttatni. Jelezte, sok múlik a hétfő délutáni ENSZ BT-tárgyaláson, amely a megfigyelők beengedéséről szól.
„Elméletileg egy francia-orosz kompromisszumos határozatról fognak szavazni, ami azt jelenti, hogy ENSZ-ellenőrzés alá kerülhetnek az evakuálási folyamatok. Korábban egy francia határozati javaslat született, de az oroszok jelezték, azt el fogják utasítani. Most sikerült egy kompromisszumos javaslatot kidolgozni.”
Ha ezt elfogadják a nagyhatalmak, és az ENSZ-nek lesz lehetősége felügyelni a kimenekítési folyamatot, ami így egy-két héten keresztül stabilan működhet, akkor a legtöbb civilt ki lehet menekíteni az ostromlott területekről – mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.
A helyzetet jól jellemzi, hogy az ott élők Twitter-üzenetekben búcsúztak és körbejárta a világot a Gyermekek nem sírnak Aleppóban című videó is. Szalai Máté elmondta, a civilek kezelése, illetve a velük szembeni erőszak politikai eszközzé vált a szíriai válságban.
„Az láthatjuk, hogy Oroszország és az Aszad-kormány így akarja megtörni a szíriai ellenzék ellenállását, azt gondolja, ha a civilekkel szemben fellép, akkor ők már nem fogják támogatni a szíriai ellenzéket és könnyebb lesz őket legyőzni.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a nagyhatalmak szerepéről van szó, a szíriai polgárháborúban jellemző, hogy nagyon sok szereplő, milícia van az egyes városokban, amelyek egymással együttműködnek, de nincsenek központi irányítás alatt. Szalai Máté hangsúlyozta, ha, tehát ha az ENSZ BT-ülésen meg is állapodnak és a szíriai, az iráni és az orosz kormány bevonható a humanitárius folyamatba, ekkor sem garantálható, hogy ez megtörténik.
„Hiszen például a különböző, al-Kaidához tartozó vagy más radikális síita szervezetek úgy döntenek, nem áll érdekükben a folyamat tovább folytatódása, könnyen tudnak káoszt okozni a helyszíneken. Ha rátámad egy-két milícia egy-egy humanitárius konvojra, elindul a bűnbak keresés, a felek egymásra kezdenek mutogatni. Könnyű megállítani a folyamatot és bármilyen irányba is tart, a civilek szempontjai lesznek az utolsóak a résztvevők számára” - hangsúlyozta Szalai Máté.