Sok hasonló jelenségbe ütköztek az amerikai közvélemény-kutatók, mint a magyarok – emelte ki a Závecz Research Kutatóintézet vezetője.
„Hillary Clinton eredménye nagyjából 47 százalékos volt, ez nagyon közel állt ahhoz, amit az amerikai közvélemény-kutatók az utolsó méréseikben mutattak. Nagyobb probléma Donald Trump adataival van, hiszen a mérések kivétel nélkül Clinton győzelmét mutatták, 4-5 százalékpontos előnyöket lehetett látni. Trump neve mellett 42-43, esetleg 44 százalék volt látható, ehhez képest 48-at is meghaladta a támogatottsága” - mondta Závecz Tibor.
A Závecz Research Kutatóintézet vezetője hangsúlyozta, ez hibahatáron túli érték. Ennek egyik oka az, ami nálunk is gyakran előfordul, nagyon sok volt a válaszelkerülő. A nem felelőket ugyanolyan szociológiai helyzetű emberekkel pótolják.
„Itt rejlik az egyik probléma: nem mindig tudjuk ezt a válaszelkerülő csoportot jól, politikai dimenziókkal leírni. Nem volt teljesen világos az, hogy közöttük sokkal többen lehetnek a Trump-hívők” - mondta Závecz Tibor.
A másik egy választásszociológiai jelenség: az utolsó különbségek 3-4 százalékpontosak voltak. Ilyenkor kétféle mechanizmus indul el a választópolgárokban – mondta a Závecz Research Kutatóintézet vezetője.
„A vezető, Hillary Clinton, hívei azt gondolják, hogy ez elég nagy előny ahhoz, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy elmenjenek. A másik gondolkodási mód az, hogy annyira nem nagy a különbség, hogy Trump hívei ne mondhassák azt, hogy jaj, siessünk, nehogy lemaradjunk. Tehát elég kicsi a különbség ahhoz, hogy nekibuzduljanak. Olyan Trump-hívők is, akik esetleg azon lamentáltak, hogy elmenjenek vagy nem, arra jutottak, hogy Clinton behozható, tehát elmentek” - magyarázta Závecz Tibor.