A quitói bejelentést csütörtökön ismertető brit sajtó szerint a lépés áttörést hozhat az évek óta tartó diplomáciai kötélhúzásban. Az ausztrál aktivista, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója, akinek Ecuador négy éve biztosít politikai menedéket a londoni diplomáciai képviseletén, tagadja bűnösségét. Úgy véli, ha elutazna Svédországba, az ottani hatóságok kiadnák az Egyesült Államoknak, amely felelősségre vonná a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott 250 ezer titkos diplomáciai irat kiszivárogtatása miatt.
Julian Assange már korábban felvetette annak lehetőségét, hogy a nagykövetségen kérdezzék ki, a skandináv ország ügyészsége viszont csak nemrég egyezett bele ebbe, vélhetően azért, mert az elévülés miatt szorítja az idő.
Ecuador helyi idő szerint szerdán értesítette a svéd hatóságokat, hogy "az elkövetkező hetekben kitűzik a meghallgatás dátumát". A két ország decemberben megállapodást írt alá a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről, amely megteremti a kihallgatás jogi kereteit.
A quitói közleményben mindazonáltal az is szerepel, hogy az ecuadori külügyminisztérium továbbra is tartja magát a 2012 augusztusában hozott döntéséhez, amellyel politikai menedéket biztosított Julian Assange számára, és ez mindaddig így is marad, míg fennáll az aktivista politikai üldöztetésének veszélye.
A svéd hatóságok évekkel ezelőtt négy pontban kezdtek vizsgálódni az aktivista ellen nőkkel szembeni erőszak gyanújával, ezek közül elévülés miatt hármat már ejteniük kellett. A legsúlyosabb, nemi erőszakról szóló vád azonban még négy évig nem évül el.
A kiszivárogtató portál alapítója ellen európai elfogatóparancs van érvényben, ha elhagyná a követség épületét, azonnal letartóztatnák.
A londoni rendőrség az "aránytalan" - az addig több mint 11 millió fontra rúgó - anyagi terhek miatt 2015 októberében ugyan megszüntette Ecuador nagykövetségének folyamatos őrzését, de közölte, hogy változatlanul törekszik Assange őrizetbe vételére, és ehhez "számos nyílt és fedett műveleti taktikát" dolgozott ki.