Újabb fejezetét nyitották meg csütörtökön a török uniós csatlakozási tárgyalásoknak, a lépés része a migrációs hullám megfékezéséről Törökország és az Európai Unió között létrejött alkunak.
A felek a pénzügyi és költségvetési politikára vonatkozó 33-as fejezetet nyitották meg az Európai Unió Tanácsának - a tagállamokat tömörítő szervezetének - tájékoztatása szerint.
Közleményében a tanács az EU és Törökország közötti szoros kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az energiaellátás, a gazdaság és a kereskedelem területén. Kiemelték, hogy az unió kész támogatást nyújtani a török reformtörekvésekhez, amelyekre különösen a jogállamiság és az alapvető jogok tekintetében van szükség.
Az Európai Unió és Törökország között márciusban létrejött migrációs egyezmény értelmében a felek új lendületet adnak a török EU-csatlakozási tárgyalásoknak, és június végéig megnyitják a tárgyalások költségvetési fejezetét.
Az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok képviselőinek a tárgyalások során összesen 35 fejezetet kell áttekinteniük közösen az uniós illetékesekkel, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy a csatlakozó ország milyen módon, milyen ütemezésben veszi át, építi be saját nemzeti jogrendjébe az egyes területeken addig született uniós joganyagot.
A 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni - a tudományos és kutatási fejezetet.
Törökország uniós csatlakozási folyamata részben a nem szűnő görög-török feszültség - elsősorban a megosztott Ciprus problémája - miatt halad rendkívül lassan. Az EU-tag Ciprus északi része 1974 óta török megszállás alatt áll, a török országrész nem tagja az uniónak.