A bejelentés szerint Van der Bellen a vasárnapi második fordulóban a szavazatok 50,35, míg riválisa, a szabadságpárti Norbert Hofer a voksok 49,65 százalékát szerezte meg.
A vasárnap este kiadott hivatalos, előzetes részeredmények szerint még Norbert Hofer, az FPÖ államfőjelöltje vezetett 51,9 százalékkal, míg Alexander Van der Bellen a szavazatok 48,1 százalékát kapta.
Norbert Hofer még a hivatalos eredmény közzététele előtt elismerte vereségét.
Hétfőn további 700 ezer levélszavazatot számláltak meg, amely után összesítették a végleges eredményt. Eszerint Van der Bellen alig több mint 31 ezer szavazattal előzte meg Hofert. Van der Bellen a levélszavazatok 61,7 százalékát szerezte meg. A levélben leadott voksok közül viszonylag sok, mintegy 166 ezer érvénytelen volt.
A 6,4 millió választásra jogosult 72,7 százaléka adta le szavazatát, ez összesen 4,6 millió választót jelent. Az április 24-én tartott első fordulóban a szavazásra jogosultak 68,5 százaléka járult az urnákhoz.
Míg az előzetes eredmények szerint Alexander Van der Bellen az Ausztria nyugati részén fekvő Vorarlberg tartományban és a fővárosban nyert, a hétfőn közölt végleges eredmények alapján már Felső-Ausztria és Tirol tartományokban is sikerült fordítania az eredményeken.
Heinz Fischer államfő a hivatalos eredmények bejelentése után közölte, Alexander Van der Bellen számára a legfőbb feladat az árkok betemetése lesz, hiszen minden osztrák állampolgár államfőjének kell lennie. Fischer kedden találkozik Van der Bellennel, Norbert Hofert pedig szerdán fogadja hivatalában.
Christian Kern nemrég beiktatott osztrák kancellár közölte, mivel szoros volt a végeredmény, nem szabad elfeledkezni Norbert Hofer szabadságpárti szavazóiról sem, nekik is érezniük kell, hogy képviseltetve vannak a politikai életben.
Reinhold Mitterlehner alkancellár úgy vélte, az új államfőnek pártok felettinek kell lennie, a közös tetteket kell előnyben részesítenie a megosztó politika helyett.
Reinhold Lopatka az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetője a hivatalos eredmények közlése után arról beszélt, hogy Van der Bellen előtt nagy kihívás áll, nemcsak Ausztrián belül, hanem világszinten is az egységet kell hirdetnie.
A bécsi érsek Christoph Schönborn reményét fejezte ki, hogy az új államfő egyesíti a társadalmat. Schönborn úgy vélte, hogy a szoros eredmény miatt fontos, hogy az új államfő ne megosztó, hanem egyesítő lépéseket tegyen.
A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer 2004 óta tölti be tisztét. Második alkalommal történt újraválasztásakor, 2010-ben mintegy 80 százalékos támogatottságot ért el. Fischer hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól és csak egyszer újítható meg.
Az osztrák államfő jogkörét az 1929-ben módosított szövetségi alkotmány határozza meg. Az államfő pártok felett álló személy, aki az országnak erkölcsi támaszt nyújt, a demokratikus keretek szerint egyensúlyt biztosít a különböző társadalmi rétegek között és védi a kisebbségi érdekeket. Az elnöknek leginkább reprezentatív szerepe van, gyakorlatilag nem avatkozik bele a belpolitikai történésekbe.