A vasárnap délutáni ünnepi ceremóniáról a Krónika című napilap számolt be hétfői számában. Ünnepi beszédében Csűry István, az egyházkerület püspöke elmondta, azért volt szükség az új székházra, mert a meglévő püspökségi épület oktatási és kulturális központtá alakult (ez ad helyet a Partiumi Keresztény Egyetemnek) a püspökség pedig az újvárosi református egyházközség által felajánlott irodákban tevékenykedett. A püspök arra buzdította a híveket, hogy vegyék birtokba az ingatlant, amely reményei szerint évszázadokra szól majd, és a hiteles egyházkormányzás székhelye lesz.
Az ünnepség több szónoka is felidézte a nagyváradi székhelyű egyházkerület megalakulásának a körülményeit. A tiszántúli egyházkerülettől a trianoni határok által elszakított 183 gyülekezet másfél éves gondolkodás után határozta el az új egyházkerület megalapítását, amelynek élére Sulyok István bihari esperest választották meg. Az akkori román kormány azonban csak 1938-ban ismerte el az új egyházi struktúrát.
A magyar kormány képviseletében Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezető-helyettese szólalt fel, aki közölte: a magyar kormány azzal ismeri el a partiumi magyarság megmaradási törekvéseit, hogy 45 millió forinttal támogatja az új székház befejezését és berendezését.
A román kormányt képviselő Victor Opaschi egyházügyi államtitkár a vallásszabadság ünnepének nevezte a székházátadást, és emlékeztetett: az ország kormánya egyrészt azzal támogatja a kisebbségi egyházakat, hogy megkönnyíti a vallásszabadság gyakorlását, másrészt támogatja az egyházakat a vallási önazonosság biztosításában. Egyben fontosnak nevezte a vallási alapú diszkrimináció és gyűlölködés elleni fellépést.
A 280 négyzetméteres új püspöki székház a belvárosi Sulyok István utcában épült fel egy háromezer négyzetméteres telken. A beruházás mintegy 300 ezer euróba (93 millió forint) került.