Áder János akkori fideszes EP-képviselő indítványára az EP 2010. május 5-i határozatában elsöprő többséggel szólította fel az Európai Bizottságot a cianidos bányászati technológiák uniós tilalmának a kezdeményezésére - emlékeztetett a magyar EP-képviselő, szavait a munkáspárti máltai biztosjelölthöz intézve.
Vella portfóliójához az elképzelések szerint a tengerügyek és a halászati politika is hozzátartozik majd.
Hölvényi szerint a cianidos technológiai tilalom ügyében Janez Potocnik, a korábbi környezetvédelmi biztos a széleskörű társadalmi és politikai támogatottság ellenére - a szigorú uniós normákra való hivatkozva - mindvégig elzárkózott attól, hogy érvényt szerezzen az EP-határozatnak.
"A majdnem 15 évvel ezelőtt történt nagybányai baleset által okozott környezeti és gazdasági károk óta mindannyian jól ismerjük a cianidos bányászati technológiában rejlő veszélyeket" - hangsúlyozta a képviselő, és hozzátette: európai megoldásra, uniós szintű tilalomra van szükség ahhoz, hogy a tiszai ciánszennyezéshez hasonló ökológiai katasztrófa még egyszer ne történhessen meg.
"Európában ugyanis egyfajta aranyláz van kibontakozóban, s kilenc tagállamban számos új cianidos bányászati projekt vár engedélyre, veszélyeztetve ezzel az érintett térségekben élő több millió ember egészséges környezetét" - figyelmeztetett.
A KDNP EP-képviselője felhívta a biztosjelölt figyelmét, hogy a cianidos aranybányászat betiltása és az erőforrás-hatékonyság kérdése szorosan összekapcsolódik. Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása ugyanis - jegyezte meg - a környezet károsítása nélkül, több munkahelyet teremtve, több értékes nyersanyagot biztosíthatna az európai ipar számára, mint a sokszor akár egész hegyek eltüntetésével járó külszíni bányászat.