Egyetértésükkel lépett vissza a miniszterelnök-jelöltségtől a jelöltjük, Karácsony Gergely?
Ez az ő személyes döntése volt, amit közölt velünk, majd bejelentette a nyilvánosság előtt.
Mi volt ennek a kronológiája? Kellett hozzá valami döntés?
Természetes, hiszen ő az MSZP-Párbeszéd és az LMP közös miniszterelnök-jelöltje volt az első fordulóban, és második helyezést ért el. Ezt követően a tárgyalássorozat Márki-Zay Péterrel azt az eredményt hozta, hogy ő visszalépett, és nemcsak visszalépett, hanem kiállt Márki-Zay Péter jelöltsége mellett és garanciát kért az általunk is képviselt program megvalósítására. Ekkor meghozta ezt a döntést, és végig támogatta a második fordulóban.
Ahhoz kellett valamilyen egyetértést kérnie, hogy egy televíziós vitában az önök zuglói jelöltje, Tóth Csaba mögül kiálljon?
Nem, ez is az ő döntése volt. Ennek is meglett a végeredménye, egyrészt a jelölt, Tóth Csaba visszalépett, másrészt Hadházy Ákosra szavaztak a zuglóiak. Az ott élő választópolgárok így döntöttek, ezt a döntést pedig előzetesen is már bejelentettük, hogy tudomásul fogjuk venni.
Ezt így kielégítő eredménynek tartja? Mert kívülről nézve úgy tűnik, hogy most se egy biztosnak tűnő zuglói képviselőjük, se miniszterelnök-jelöltjük sincsen.
Van 25 képviselőjelöltünk a 106-ból, és ez óriási eredmény. Sokkal jobb eredmény, mint amit általában az MSZP és a Párbeszéd támogatottságáról a közvélemény-kutatási adatok szoktak mutatni. Az előválasztás a legreprezentatívabb közvélemény-kutatás, és a Magyar Szocialista Párt a Párbeszéddel szövetségben nagyon nagy sikereket ért el. Ha csak Budapestet nézzük, a 18 választókerületből 7 MSZP–Párbeszéd-képviselőjelölt nyert előválasztást, 4 MSZP-s és 3 párbeszédes.
De az előválasztási nyereséget sikerként el lehet könyvelni, amikor ez nem a rendes általános választás, azt még előbb meg kell nyerni, hogy ezekből a képviselőjelöltekből képviselő legyen?
Így van, de a mi célkitűzéseinket, amelyekkel nekifutottunk ennek az előválasztásnak, messze túlteljesítettük, tehát számunkra ez siker, de az ellenzék számára is óriási nagy siker, hogy ennyi embert meg tudtunk mozgatni.
Milyen feladatot szánnak a jövőben Karácsony Gergelynek, aki kétszer volt miniszterelnök-jelöltjük, mind a kétszer az ismert eredménnyel?
Karácsony Gergely jelenleg az ellenzék soraiban a legmagasabb közjogi méltóságot viseli, másrészt az előválasztási együttműködése Márki-Zay Péterrel nem fog megszűnni, hiszen amikor ez a hat párt megállapodott több mint egy évvel ezelőtt, akkor elfogadtuk azt, hogy olyan együttműködést alakítunk ki, amelyben megjelennek mind a baloldali, mind a jobboldali, mind a liberális értékek. Közös programot fogunk csinálni, közös listát állítunk, közös jelölteket és ennek a végeredménye most az, hogy Márki-Zay Péter a közös miniszterelnök-jelöltünk, és Karácsony Gergely baloldali és zöld politikusként segíti ezt a kampányt, főpolgármesterként is és a Párbeszéd társelnökeként is.
Mi történt abban az egy hétben, ami Karácsony Gergely miniszterelnök-jelöltségi visszalépésétől kezdődött? Az MSZP-s politikusok egy része Dobrev Klárát kezdte el támogatni, Hiller István például, más pedig azt mondta, hogy nincs még erről testületi döntés.
Amikor Karácsony Gergely visszalépett, akkor nagyon sok megyei vezetővel, helyi szervezeti vezetővel és győztes képviselőjelölttel konzultáltunk, hogy mi a teendő. Karácsony Gergely azt kérte az őt támogató pártoktól, hogy támogassuk Márki-Zay Pétert, ebben nem volt egységes álláspont. Nagyon hirtelen jött ez a lépés, utána rá egy nappal már kezdődött a második forduló, úgyhogy akkor mi azt a döntést hoztuk, hogy az MSZP pártként nem áll ki egyik miniszterelnök-jelölt mellett sem. Azt deklaráltuk, hogy bármelyik nyeri, a hatpárti megegyezés értelmében támogatni fogjuk. A párttagokra bíztuk, hogy ők kire fognak szavazni, mindenki meghozta a döntést, van, aki ezt nyilvánosságra hozta, van, aki nem. Azonban pár nap múlva, amikor úgy döntöttünk, hogy Márki-Zay Pétert fogjuk támogatni, már érzékeltük a sátraknál és az online szavazásnál is, hogy megjelent sok tízezer új szavazó. Az jött az aktivistáinktól, hogy bizony-bizony itt valami egészen klassz dolog történik, jönnek fiatalok, családok, munkahelyi közösségek, és Márki-Zay Péter az, akiben látják azt a jelöltet, aki eséllyel össze tudja fogni ezt a tábort és le tudja győzni Orbán Viktort. Ez a meggyőződés volt, ami odáig ment, hogy az MSZP Márki-Zay Péter mellé állt. Nagyon komoly programmal készültünk az előválasztásokra, és a program jelentős részének megvalósítására ígéretet tett Márki-Zay Péter.
Úgy gondolták, hogy érdemes a győztes vonatára fölszállni?
A győztes mellé álltunk, mert az a meggyőződésünk, hogy vele lehet nyerni.
De előbb látniuk kellett, hogy ki áll nyerésre az éppen megkezdődött második fordulóban az aktivisták tájékoztatása alapján?
Ezt azért nem tudtuk megmondani, hiszen ez teljesen zárt informatikai rendszer, de egyszerűen a hangulat jelentkezett az utcán, olyan új szavazói rétegek jelentek meg, akik az első fordulóban nem voltak ott.
És az világossá vált, hogy ők valószínűleg Márki-Zay Pétert támogatják? Ez volt a levegőben?
Így van, ez volt benne a levegőben, ezt ott közölték is, hogy mi ezért jöttünk, és mi szeretnénk, ha kormányváltás lenne. Szeretnénk, ha a kormányváltás mellett lenne egy korszakváltás, és az a programból, amit képviselünk, minél több elemet meg tudjunk valósítani. Bérlakásépítés, az alacsony bérek felzárkóztatása, az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása, az adómentes minimálbér, sok-sok olyan dolog van, amit mi szeretnénk viszontlátni 2022 után, és az a meggyőződésünk, hogy ezt Márki-Zay Péterrel tudjuk elérni.
Mi volt az álláspontjuk, amikor hallották a tandemben indulás ötletét Karácsony Gergelytől és Márki-Zay Pétertől?
Ez nyilván az előre meghatározott szabályoknak a felülírása lett volna. Ez sem lett volna kizárt, a hat párt elnökeinek konszenzusával meg lehetett volna valósítani, de ebben nem volt konszenzus.
Az MSZP-nek rendben lett volna, hogy ezt megcsinálják?
Nyilván, mi ezt támogattuk, más pártok nem, nem volt konszenzus.
Mi volt az álláspontjuk a félidős miniszterelnök-csere gondolatáról?
Ebbe nem született megállapodás. Énnekem meggyőződésem, hogy egy miniszterelnök-jelölt vállalja négy évig azt a feladatot, amire felhatalmazást kap, ebben is maradtunk.
Van-e már most információja arról, hogy a Dobrev–Márki-Zay kérdés mennyire osztotta meg a Magyar Szocialista Pártot és a pártot támogató holdudvart?
Ez tulajdonképpen egy háziverseny, amit mi szerveztünk az előválasztással, és ebben teljesen egységes volt a Magyar Szocialista Párt. Miután elfogadtuk ennek a játékszabályait, azzal elfogadtuk a végeredményt is. Tehát nem történt semmilyen törés a Magyar Szocialista Párton belül, nincsen ebből feszültség.
Ha tudják, hogy ez a végeredmény, módosítottak volna valamit a megelőző szabályaikon? Hat párt írta meg az együttműködés szabályait, de végül nem az együttműködő hat párt embere lesz a közös miniszterelnök-jelölt.
Úgy alkottuk meg a szabályokat, hogy ennek az esélye is benne van.
Szándékosan?
Persze. Fontos szempont volt, hogy a kormányváltás nemcsak a hat párt ügye, hanem a civilek ügye is, Magyarország ügye is, és próbáltuk minél nyitottabban megszervezni, és nagyon büszke vagyok arra, hogy ez ilyen jól sikerült.
Márki-Zay Péter a Párbeszéd frakciójába ülést írta alá.
Így van. Sok olyan civil jelölt nyert az MMM indításban, ez egy mozgalom, tehát pártként nem tud frakciót létrehozni a mostani házszabályi rendelkezések alapján, ezért ők frakciót választottak. Volt, aki a Párbeszédét, volt, aki a DK-ét, volt, aki a Jobbik frakcióját, de MMM-jelöltként győztek. Márki-Zay Péter javaslata az, hogy szeretne létrehozni egy frakciót és bejelentette ezt az igényét. Ez egy akceptálható, tolerálható igény. Nyilván, ha miniszterelnök lesz, akkor szeretne egy saját frakciót is.
Tehát az MSZP azt mondja, hogy rendben van legyen egy hetedik frakció?
Ebben konszenzusos döntés kell.
Mindenkinek bele kell mennie?
Mindenkinek bele kell egyeznie. Az MSZP nyitott erre a felvetésre, ennek is elindul a folyamata, de most legfontosabb feladatként a programot szeretnénk lezárni. Lezajlott a kiválasztás, megvan a jelölt, de most meg kell fogalmazni az ajánlatot a választópolgárok számára, hogy milyen Magyarországot szeretnénk 2022 után.
Mekkora az a hetedik frakció, ami egy párt nélküli miniszterelnök esetén már értelmezhető bázist ad?
Ez egy teljesen unikális helyzet lesz a 22-es választások után.
Ha megnyerik...
Így van, mert az előválasztásnak az lett a végeredménye, hogy egyik párt sem lesz domináns.
A DK sem?
Nem, mert a várható frakciólétszám egyik párt esetében sem lesz olyan magas, hogy domináns lenne az ellenzéki együttműködésben, tehát egyszerűen nincs más út, mint az együttműködés. Talán ez lesz a záloga annak, hogy egy másik Magyarországot tudunk építeni, hogy itt nem egy párt fogja megmondani, hogy mi történik, hanem 6+1, akár hét párt egyeztetésében és kompromisszumában születnek meg döntések jobboldaltól baloldalig. Most minimum öt fővel lehet frakciót alakítani, de abból a szempontból, hogy kinek mekkora lesz a frakciója, hogy hogyan zajlik majd a közös kormányzás, nem lesz jelentősége.
Akkor minek egy hetedik frakciót csinálni, ha nincsen jelentősége?
Ez azt jelenti, hogy csak együtt tudjuk csinálni, egymás nélkül nem tudjuk csinálni, bármely párt frakciója azt mondja valamire, hogy ő ezt nem tudja vállalni, akkor menni kell tovább az együttműködésben. Egy miniszterelnök nyilván szeretne egy olyan saját közösséget, egy olyan saját frakciót, amely az ő álláspontját képviseli egy parlamenti egyeztetésen. Ez nyilván a nagy ügy szempontjából egy részletkérdés.
Érzik-e azt az ellenzékváltást, amiről Márki-Zay Péter az előválasztási győzelmekor beszélt?
Az előválasztás során a választópolgárok olyan jelölteket támogattak, akik ebből a szempontból támadhatatlanok. Ha így értelmezzük, akkor valamilyen szinten történt, a pártok állítottak jelöltet, a választópolgárok meg nem rá szavaztak, sok-sok jelölt, akivel kapcsolatban akár kérdőjelek megfogalmazódtak, ők kiestek ebből a versenyből.
Vagyis egy ellenzéki párt elnöke semmiképpen nem úgy érti az ellenzékváltás fogalmát, minthogy neki is vége van, meg a pártjának is?
Nem tud így lenni, merthogy 106 jelöltből 32 DK-s, 29 jobbikos, 25 MSZP-Párbeszédes, 15 momentumos és 5 LMP-s van. Ez van, ebből fogunk kormányváltást csinálni.
Ha tudja, hogy így alakul az előválasztás végeredménye, akkor is belevágtak volna ebbe?
Mindenképpen belevágtunk volna. Óriási siker, álmomban nem gondoltam volna, hogy több mint 850 ezer választópolgár részt vesz ezen. Közel ezer településre tudtunk eljutni, több mint 700 sátorban lehetett szavazni, és ami még meglepett minket, az az online szavazáson való részvétel. A résztvevőknek több mint 20 százaléka online adta le a szavazatát, ezt azt jelenti, hogy azért Magyarországon van erre igény, érdemes azt is végiggondolni, hogy akár a rendes választáson hogyan lehet az online platformokat biztonságos keretek között bevonni.
A második fordulóban, a 143 ezer online, 511 ezer offline szavazathoz viszonyult, ezzel nyert Márki-Zay Péter, vagyis az online-t azt 78-22-re nyerte.
Igen.
Csakhogy a rendes választáson nincs online szavazat. Ez a 143 az 511-hez képest ez sok, vagy kevés?
Ez egy nagyon előremutató arány. Azt sose fogjuk megtudni, hogy ha nem lett volna online szavazás, akkor azok, akik az online szavazást választották volna, elmentek volna a sátrakba. Nagy valószínűséggel azért többsége elment volna.
Van sejtésük, arra, hogy egy rendes választáson azok, akik online voltak aktívak és Márki-Zay Pétert nagyon megtolták a második fordulóban, elmennek vajon szavazni?
Meggyőződésem, hogy igen.
De hogy?
Hát lábbal!
De akkor miért nem mentek most lábbal?
Mert volt egy lehetőség, hogy online adják le a szavazatukat.
De ha nincs lehetőség, akkor miért mennek el lábbal?
Azért, mert elkötelezettek a kormányváltás ügyével kapcsolatban, és biztos vagyok benne, hogy akik ilyen szintű kapcsolódást vállaltak az ellenzéki akcióval, el fognak menni. Amikor tradicionális kampányt viszünk, akkor nagyon sok választópolgárt megkeresünk, küldünk üzenetet, elhívjuk őket rendezvényekre, ez már egy kapcsolódás, létrehoz valamilyen viszonyt a választópolgárokkal. De ilyen szinten, hogy leülnek egy számítógép elé és ott eltöltenek negyedórát, várnak 3-4 órát, mire fölhívják őket és végigmennek a folyamaton, vagy elmennek egy sátorba és akár félórát is sorba állnak, ez egy sokkal erőteljesebb kötődés.
Hogyan érti Gyurcsány Ferenc DK-elnöknek azt a levezetését, hogy először parlamenti többség, utána miniszterelnök-jelölt, ez a sorrend?
Igen, ez a sorrend, ahol Márki-Zay Pétert fogjuk javasolni miniszterelnöknek. Miután a hat párt aláírt egy megállapodást, lefektettük a közös kormányzás alapelveit. Konszenzusos döntések alapján lebonyolítottuk az előválasztást, én nem láttam olyan nyilatkozatot a DK részéről, hogy nem értene egyet ezzel a konszenzusos döntési folyamattal, ezért csak és kizárólag úgy értelmezhető, hogy megalakul a parlament és a jelenlegi eljárás szerint felkérik a miniszterelnök-jelöltet, hogy tegye le a kormányprogramot.
A győztes miniszterelnök-jelölt.
Így van, és ez a hat, vagy akár hét frakció Márki-Zay Pétert fogja javasolni.
Kell ennek valamilyen külön biztosítékot csinálni? Mert a képviselők szavazása titkos.
A miniszterelnök választás az nem titkos, de most ebbe én se vagyok teljes mértékben biztos. Mi végigcsináltuk ezt a másfél évet a megegyezésünk mentén. Végig fogjuk csinálni a következő fél évet. Semmilyen veszélyt nem látok, hogy bárki fölrúgná ezt a megállapodást.
Ha nyernek választást, együtt marad a Magyar Szocialista Párt, a Párbeszéd és az LMP a jelenlegi formában? Vagy valami közeledést tudnak még elképzelni? A közös lista már elég masszív közeledést jelent, de lehetett hallani akár még az egyesülésről is.
Nincs ez most napirenden, most mi arra fogunk koncentrálni, hogy meglegyen a közös program, és végigvigyünk egy sikeres kampányt. Az biztos, hogy az MSZP-Párbeszéd szövetség erős, közösen képviseljük azt a programot, amit megalkottunk és amit elfogadtunk. Meggyőződésem, hogy ez a frakciószövetség a továbbiakban is működik majd, 2022 után, és az LMP-vel a zöldpolitikában van nagyon szoros együttműködésünk, azt is szeretnénk tovább mélyíteni, de nincs napirenden most ez a pártszervezeti történet.
Akkor is együtt maradnak, ha végül nem nyernek?
Ezt én most nem tudom megmondani, hogy mi fog történni.
Nincs szabály, hogy milyen időtartamra vannak együtt?
Van egy alapszabály, ez mindig fontos az embernek a belső világában is elrendezni, hogy győzelemre készül.
Nincs B terv?
Ha nem így történik, akkor majd eljövök megint, és megbeszéljük.
Az ön fejében egy forgatókönyv van?
Egy forgatókönyv van. Ez a kormányváltás forgatókönyve.
Mikor lesz közös lista?
Év végéig ez is megszületik. Szeretnénk lezárni a programot, szeretnénk véglegesíteni a közös listát, minden pártnak megvan a saját belső mechanizmusa, hogy megtegye a személyi javaslatait, szeretnénk ha ez év végéig megtörténne, mert már úgy szeretnénk a következő évet megkezdeni, hogy csak és kizárólag a kampányra figyelünk és a győzelem érdekében teszünk meg mindent.
Milyen elvek szerint célszerű feltölteni egy közös listát?
Sokféle szempontrendszer van. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy az előválasztás végeredménye az ezt mindenképpen befolyásolja. Márki-Zay Péter megfogalmazott még alapelveket, három roma képviselőt szeretne látni a listán, a saját frakcióalapításának a lehetőségét is szeretné biztosan látni, tehát sok-sok tényező van, nyilván ezt végig fogjuk beszélni.
Az fix, hogy a közös miniszterelnök-jelölt van az első helyen?
Igen.
Második helyen az előválasztáson a második fordulóban második helyezést elérő Dobrev Klára?
Nem tartunk még itt, először a közös program van, és ezt követően fogjuk a listát véglegesíteni. Most pontosan, hogy ki lesz az első öt vagy húsz helyen, még nem tudom megmondani. A mi javaslatunk arról szól, hogy az előválasztási eredményeket mindenképpen figyelembe kell venni.
Hova teszik akkor Karácsony Gergelyt? Aki a második fordulóba be sem ment, az első fordulóban viszont több szavazatot ért el, mint a listán első helyen elképzelt Márki-Zay Péter?
Nem tudok mást mondani, nem tartunk még itt.
Hova kell a pártelnököket a közös listán tenni, mert nem végtelen a hely?
Azért abban van egyetértés, hogy azt, hogy egy adott párt a számára megállapodott helyre kit jelöl, azt elsősorban az adott párt fogja eldönteni. Az MSZP nevében nem tudok még erről nyilatkozni, mert nálunk a választmány dönt a listajavaslatról, erre a választmányi ülésre még nem került sor.
Mennyi a közös lista értékes, tehát mandátummal bíró helye?
Én nem mondhatok mást, hogy 106 választókerület van és 93 listás hely, így jön ki a 199, tehát ebből indulunk ki.
És az előválasztási eredményeket kell majd figyelembe venni? Hogy kinek van a legtöbb előválasztást nyert jelöltje?
Lehet ezt is, lehet az adott párt jelöltjeire leadott szavazatok számát figyelembe venni; nyilván az evidencia, hogy egy adott párt támogatottsága visszaköszönjön a közös listán.
De melyik támogatottsága, a közvélemény-kutatási vagy az előválasztási?
Az előválasztási az mégiscsak 850 ezer ember, ha csak az első fordulót nézzük, mégis 633 ezer ember alakította ki a véleményét és adta le a voksát, ennél hitelesebbet én nem tudok mondani.
Akkor a DK-nak kell a legtöbb listás befutó helyet adni?
Nem tartunk még ott.
Az elvekből csak ez jön ki, nem?
Ennek a folyamatnak az elején tartunk.
Nagyon nem megkerülhető a kérdés, hogy Gyurcsány Ferenc hol lesz rajta a listán. Márki-Zay Péter szerint ha rajta van és látszik, az mínusz 10 százalék, és Márki-Zay Péter a közös miniszterelnök-jelölt, Gyurcsány Ferenc pedig a Magyar Szocialista Pártnak, akárhogy szépítjük, egyfajta konkurenciája.
Én most már ezen túllépek, most már közös ügyünk van. Lezajlott az előválasztás, ékbe kell állni, az éknek megvan a vezetője: Márki-Zay Péter. A lista igazából egy technikai történet, egyik párt sem vált dominánssá, a lista megalkotását követően se válik dominánssá, mindenkire szükség lesz, mindenki majdhogynem egyenrangú fél lesz ebben a koalíciós kormányzásban, függetlenül attól, hogy kinek mekkora a frakciója. Együttműködésre vagyunk ítélve és meggyőződésem, hogy ez Magyarország érdeke.
A frakciók létszáma nem fogja meghatározni azt, hogy ki mennyire domináns?
Nem, merthogy egyik frakciónak sem lesz 100 képviselője, merthogy az kell a parlamenti többséghez, tehát itt mindenkire szükség lesz.
Összeszámolták-e már, hogy mennyit költött az előválasztási kampányra a Magyar Szocialista Párt és mennyit Karácsony Gergely?
Hogy mennyit Karácsony Gergely, ezt az ő kampánystábjától kell megkérdezni. Összeszámoltuk, az MSZP olyan 130 millió forintot költött el az előválasztásokon, és ebben benne van az az összeg is, amivel hozzájárultunk az előválasztás lebonyolításához.
Ez saját pénz, párttámogatásból, állami támogatásból, vagy ezt hogy kell elképzelni?
Az MSZP mint pár az, Állami Számvevőszék által nagyon ellenőrzött, teljesen átlátható módon finanszírozta ezt az elmúlt pár hónapot.
Alakítanak-e árnyékkormányt még a választás előtt, amiből lehet látni, hogy melyik területet ki fogja vinni, ha úgy alakul a választás, hogy megnyerik?
Márki-Zay Péter úgy fogalmazott, hogy előbb nyerjük meg a választást, és után térjünk rá, hogy kiből mi lesz.
De úgy is fogalmazott, hogy szakértői kormányt akar.
Így van, majd hozzátette, hogy a pártokban is vannak szakértők. Én teljesen egyetértek vele, ha ő ezt nem mondja, akkor én is ezt mondanám, be kell mutatni az alternatívát, a jelölteknek meg kell nyerni a körzetet, és amikor kormányt alakítunk, majd akkor rá lehet térni arra, hogy ki.
Ezt úgy kell, hogy értsem, hogy nem lesz árnyékkormány megnevezése az általános országgyűlési választások előtt?
Egy választási kampányban fontos és erre utalt Márki-Zay Péter is, hogy bizonyos szakterületeket szakértők képviseljenek. Nyilván az ellenzéknek is a közös kampány során lesznek szakértői, de ők az adott területnek lesznek a közös, általunk megjelölt szakértői, akik az arcukkal is képviselnek bizonyos ügyeket, de hogy majd nekik milyen kormányzati szerepük lesz, vagy lesz-e, erre utalt Márki-Zay Péter, hogy majd amikor megnyerjük a választást, utána végig fogjuk beszélni.
Mi értelme van komoly szakértőket egy kampányban dolgoztatni, ha utána nem lesz kormányzati szerepük? Lesz olyan ember, aki ezt elvállalja?
Nagyon sok ember elvállal a közös ügy érdekében sok mindent. Én nem látok ebbe nagyon ellentmondást, hiszen a választópolgárok elvárják, hogy olyan hiteles szakértők képviseljenek ügyeket, ami megerősíti azt, hogy ez bizony meg fog valósulni. Ebbe nem látok ellentmondást.
Mi lesz, ha nem nyerik meg a választást?
Ugyanazt tudom mondani: ha majd túl vagyunk a 2022-es választásokon, és ne adj’ Isten az következik be, hogy nem nyer a demokrata ellenzéki szövetség, akkor eljövök és elmondom, hogy mit fogunk tenni.
Van egy programalapjuk, amit mindannyian elfogadtak. Ez egy következő kormányprogramhoz bír valamilyen viszonnyal?
Mindenképpen.
Ez az alapja?
Mi most egy választási programot alkotunk meg. Amikor lefektettük a közös alappontokat, már akkor kijelentettük, hogy nyilván a miniszterelnök-jelöltnek még lesz beleszólása a végleges program kialakításába, de ettől függetlenül elindult egy folyamat, amely társadalmasítja ezt az alapprogramot. Több tízezer vélemény jött, és ha meglesz ez a közös program, akkor is az a terv, hogy ezt újra megnyitjuk. Az év végén meglesz egy választási program, amit újfent majd társadalmi vitára akarunk bocsájtani.
Mennyi beleszólása van a mostani állapotban a közös miniszterelnök-jelöltnek abba, hogy milyen lesz a program? Márki-Zay Péternek nagyon markáns elképzelései vannak, például a családi adórendszer az úgy jó, ahogy van, nem szabad hozzányúlni. Adóváltoztatásokról nem szabad beszélni, ki kell bírni, az is úgy jó, ahogy van.
Nem pontosan ezt mondta. Azt mondta hogy a családi adókedvezményt meg kell tartani, de ki kell terjeszteni, hogy ne csak a jómódúak férjenek hozzá, például ez benne van a mi programunkban is. Arról beszél, hogy az adórendszerbe maximum olyan szinten lehet belenyúlni, hogy az alacsony keresetűek alacsonyabb kulccsal adózzanak. Ez a mi programunkban úgy néz ki, hogy a minimálbéresek nem fizetnének adót, illetve lenne egy adójóváírás a mediánbérig, ezt lehet adójóváírással meg egy másik adókulccsal meg lehet valósítani, tehát nincs olyan nagy ellentmondás ebben a kérdéskörben. Nyilván azokat a családtámogatási rendszereket, amelyek most működnek, igazságosabbá kell tenni. Megtartani, de kiterjeszteni.
Azt látják már, hogy a választási program melyik nap jön nyilvánosságra úgy, hogy olvasható legyen?
Nagyon szeretnénk év végéig lezárni ezt a folyamatot, az meg már nyilván kampánytechnikai kérdés lesz, hogy mikor. Valószínűleg nem a két ünnep között fogjuk bemutatni, amikor bízzunk benne, hogy mindenki a családi dolgaival lesz elfoglalva.
Nincs annál szebb, mint amikor a vacsoraasztalnál az emberek megbeszélik...
Kinyitnak egy választási programot? Ezt elég nehéz elképzelni, de ez sem kizárt, de nyilván meglesz ennek a formája, amikor ezt be tudjuk mutatni.